A vasúti pálya építése, a biztonsági berendezések, vonatbefolyásoló rendszerek telepítése hatalmas összegeket emészt fel, de a gördülőállomány is rendkívül drága: egyetlen korszerű IC-kocsi négyszázmillió forintba kerül, egy mai villanymozdony ára eléri az egymilliárd forintot, a motorvonatokért szerelvényenként másfél-kétmilliárd forintot kell fizetni. A személyszállítási vasúti fejlesztések éppen ezért szerte a világon az államkasszákból valósulnak meg. Ez megmutatkozik a nemzeti vasutak állapotán: a jómódú országok, mint Németország vagy Svájc hálózatai jó állapotúak, a járművek korszerűek, ám ahogy haladunk keletre és délre, úgy válik egyre korszerűtlenebbé a vasút.
Magyarországon a beruházások alig egy százaléka valósul meg magántőkéből
Szakértők szerint segítene a helyzeten, ha a magántőke részt vehetne a fejlesztésekben, ehhez azonban módosítani kellene a vasútüzem szabályozását. A körvonalazódó luxemburgi vasúti egyezmény elnevezésű globális megállapodás előreláthatóan tartalmazza majd az ehhez szükséges szabálymódosításokat, nagyobb garanciát nyújtva a magánszféra befektetéseinek.
A 2017-ben életbe lépő megállapodás a fokvárosi egyezmény kiegészítéseként a gördülőállomány-beruházások területén azt a nemzetközi célt tűzte ki, hogy biztosítsa a magán pénzügyi szektor kedvezőbb feltételek és alacsonyabb költségek melletti finanszírozási részvételét.
A Roland Berger nemzetközi tanácsadó iroda tanulmánya szerint Európában a vasúti járművek beszerzését 88 százalékban állami finanszírozásból valósítják meg. Kelet-Európában a teljes piac mindössze kilenc százalékát finanszírozza magántőke, ez a projektek alig tizedét jelenti. A magántőkével megvalósuló projektek 72 százaléka Csehországban és Törökországban jött létre. Az összes projekt 44 százaléka vasúti kocsi, 21 százaléka pedig mozdonyok finanszírozására irányult. Magyarországon a teljes finanszírozás egy százaléka valósult meg magántőkéből. A vizsgált időszak legfontosabb hazai beruházása a 42 FLIRT motorvonat beszerzése volt, amelyet uniós forrásból vásárolt a MÁV-Start.
Megtérült a MÁV-szigor
Februárban öt nap alatt, a Budapest–Szob és a Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonalak 170 elővárosi vonatán tartott fokozott jegyellenőrzést a MÁV-Start. A kampány célja nem a büntetés, hanem a jegyváltásra, azon belül is az elővételes vásárlásra ösztönzés volt. Az akció elérte a célját, miután harminc százalékot meghaladó bevételemelkedést könyvelt el a MÁV-Start Vác, Vác-Alsóváros, Rákospalota-Újpest, Erdőkertes, Veresegyház és Dunakeszi-gyártelep pénztáraiban is. A Nyugati pályaudvar jegyautomatáinak forgalma is hatvan százalékkal nőtt.
