Akár 35 ezer forint pluszra is szert tehet az a munkavállaló, aki a jövőben munkaerőt toboroz a MÁV-hoz – derül ki a vasúttársaság lapunkhoz eljuttatott belső hírleveléből. A munkavállalói ajánlást a hiányszakmáknál vezetik be, bármelyik dolgozó toborozhat ismeretségi köréből, ehhez mindössze egy ajánlószelvényt kell kitöltenie. A toborzó az említett összeget abban az esetben kapja meg, ha a jelöltet felveszik, lejár a próbaideje és az előírt hatósági vizsgát vagy más, a munkakörhöz kapcsolódó követelményeket sikeresen teljesíti. A vasútnál kilenc ilyen munkakört hirdettek meg.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke lapunk megkeresésére jelezte: habár a kormány jelentős béremelési programot hirdetett az állami vállalatoknál, a MÁV-nál továbbra is hatalmas gondot jelent a munkaerőhiány. A problémát részben az okozza, hogy a vasutasok többsége nyugdíj előtt áll, az utánpótlás-toborzás pedig nehéz. A cégcsoport eddig számos megállapodást kötött oktatási intézményekkel, állásbörzéken népszerűsíti a vasutas szakmákat, most pedig az ajánlási program bevezetésével orvosolná a szakemberhiányt. A szakszervezet ezért további intézkedéseket kér a vasúttársaságtól, beleértve az egészségmegőrző programba bevont munkakörök kiszélesítését, javítaná a munkavégzés körülményeit, valamint bértáblát alkalmazna a különböző munkaköröknél.
– A magánszektorban már régóta gyakorlat a munkaerő-toborzásáért a dolgozóknak járó bónusz – mondta a Magyar Időknek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Az eljárás nem ütközik a jogszabályokba még abban az esetben sem, ha máshonnan csábítják át az adott vállalathoz a munkavállalókat. Az ajánlási bónusz mértéke az ezt alkalmazó cégeknél több tízezer forint is lehet, olyan vállalatról is hallottunk, ahol a dolgozó akár a 40-60 ezer forintot is megkapja sikeres toborzásáért.
A versenyszférában esetenként felemás megoldásokkal hajtották végre a bérek rendezését
A munkaerőhiány egyik oka a sok szakmában és cégnél tapasztalható alacsony kereset. A kormány az érdekképviseletekkel megkötött hatéves bérmegállapodásban jelentős béremeléseket fogadott el. Ettől az évtől 15 százalékkal nőtt a minimálbér, 25 százalékkal pedig a garantált bérminimum, az állami cégeknél idén az első lépcsőben 12-14 százalékkal emelkedtek a fizetések. Ugyanakkor a felmérések szerint a magánszektor felemás megoldásokkal hajtotta végre a bérek rendezését. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának korábbi, első negyedéves jelentése rámutat: sok cég úgy emelte a minimálbért, bérminimumot a dolgozóinak, hogy a mozgóbéreket – kafetériát, bónuszokat – alapbéresítette. Mivel a béren kívüli juttatás nem kötelező elem, hanem a vállalkozás mérlegelése szerint adható jutalom, így annak alapbéresítése nem ütközik a szabályokba.
Ugyanakkor sok dolgozó úgy érzi, így a valóságban kisebb emelést kapott, mint amennyi járt volna neki. Ráadásul a kormány a bérmegállapodással egy időben jelentős, 5 százalékos járulékkönnyítést adott a vállalatoknak annak érdekében, hogy ki tudják gazdálkodni a kötelező emeléseket. Sok cég viszont lenyelte a közteherkönnyítést. Ugyanakkor a vállalatok jelentős részénél azok a dolgozók is kaptak fizetésemelést, akik nem minimálbért keresnek, sok helyen akár 10-15 százalékkal is nőttek a keresetek.
