A magyar–amerikai üzleti kapcsolatok elmélyítésében sok örvendetes esemény történt az elmúlt évben, a fejlődés dinamizmusa sokkal élénkebb volt, mint Barack Obama elnöksége idején. Mint ahogy Szabó László, hazánk Egyesült Államokba akkreditált nagykövete tegnap az American Chamber of Commerce in Hungary (AmCham) üzleti fórumán kifejtette: az egyik fontos fejlemény az, hogy hamarosan eléri hazánkat az amerikai palagáz (LNG) a szlovák–lengyel interkonnektor megépülése, illetve Magyarország felé történő meghosszabbítása jóvoltából.
Reménykeltően haladnak a horvátországi LNG-terminál kialakítását célzó munkálatok is az adriai Krk szigeten. Harmadik gázforrásunk pedig Románia lesz, ahonnét fekete-tengeri és szárazföldön kitermelt gáz érkezik hazánkba. Egyébként a Fekete-tengeren az ExxonMobil amerikai olajipari óriáscég is végez kitermelést, s arra törekszik, hogy mielőbb megépüljenek a gázvezetékek és a kompresszorállomások. Szabó László hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések nagyban hozzájárulnak az orosz gázfüggőség csökkentéséhez.
A kapcsolatok tehát új szintre emelkedtek, ellentétben azzal, hogy az Obama-adminisztráció idején nehézségek léptek fel a magas szintű politikai találkozók megszervezésében, noha a NATO révén egymás katonai szövetségesei is vagyunk, s Magyarország, méretéhez képest, túl is teljesíti kötelezettségeit.
A jelenlegi helyzetet elemezve Szabó László megemlítette, hogy a David B. Cornstein amerikai nagykövet beiktatása körüli napokban másodszorra is beszélt egymással telefonon Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök. További tere lehet az együttműködésnek, hogy hazánk Amerika oldalán részt vehet Irak és Szíria háború utáni újjáépítésében.
Az eddigi projektek közül Washington kiemelte és példaértékűnek tartja, hogy a magyar kormány kétmillió eurós adományból épített újjá Irakban egy az Iszlám Állam terrorszervezet által lerombolt keresztény települést. Szabó László méltatta a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatot is. Eszerint a magyar export több mint 6, az import pedig 4 százalékkal nőtt az előző negyedévben. Mintegy 1700 amerikai cég fektetett be eddig Magyarországon, s több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak.
Ezzel kapcsolatban David B. Cornstein azt mondta, hogy a magyar munkaerő intelligens, továbbá alacsony a társasági adó kulcsa, s a kormányzat ösztönzi az üzletet. Viszonzásul az amerikai nagykövet is minél több befektetésre buzdította a magyar vállalatokat Amerikában.
Az amerikai nagykövet kiemelte annak az 55 millió dollárnak a jelentőségét is, amelyből Washington a kecskeméti katonai repülőtér fejlesztését finanszírozza egy átfogó kelet-európai fejlesztési programban. Érzelmi alapúnak nevezte viszont azt, ahogy a magyar kormány a Közép-európai Egyetemhez viszonyul. David B. Cornstein szerint nem lenne jó, ha a CEU Bécsbe költözne, de úgy vélte, közeledik a probléma megoldása.