Szigorú költségvetési politika mellett, erőteljes gazdasági növekedés biztosítására készül a most felálló – a nemzetgazdasági tárca feladatait jelentős részben átvevő – Pénzügyminisztérium – derült ki a tárcavezetői posztra jelölt Varga Mihály tegnapi parlamenti bizottsági meghallgatásán. A legújabb konvergenciaprogramban a kormányzat 2022-ig stabilan négyszázalékos vagy azt meghaladó növekedést irányzott elő, ezzel a legtöbb elemzőtől eltérő prognózissal meg is lepte a piacokat.
Varga elmondta: három fő tényezőre lehet jelenleg alapozni a növekedést. Kedvező a külső környezet, minden fontos elemzőház szerint gazdasági növekedés várható nemzetközi szinten, aminek Magyarország haszonélvezője lesz az exporton keresztül, újabb rekordokra van kilátás a külpiaci forgalmunkban. Eközben a belső motorok egyre inkább működnek, a gazdaságnak egyre több területe tud húzóerőként fellépni, a mostani, első negyedéves összterméki adatban épp a szolgáltatások töltötték be ezt a szerepet.
Szintén jelentős tényező a növekedésben a lakosság. Varga szerint a tárcája és a munkapiaci érdekszervezetek között létrejött, 2022-ig szóló bérfejlesztési megállapodás egy teljes százalékot adott hozzá a tavalyi növekedéshez, miután a magasabb fizetések többletfogyasztásban is megmutatkoztak.
A jelölt elismerte, hogy a növekedésnek érzékelhetőek a korlátai, ez elsősorban az elérhető munkaerőt jelenti. Mivel a mennyiségi korlátok adottak, most az a feladat, hogy képzésekkel minőségi váltás következhessen be, és a magyar munkavállalók sokkal magasabb szintű hozzáadott értékkel tudjanak minél hosszabb ideig részt venni a termelési láncokban.
Bártfai-Mager Andrea és Varga Mihály jelölését is támogatták a parlamenti szakbizottságok
Fotós: MTI/Szigetváry Zsolt
Megjegyezte, ugyan sok támadás éri a kivándorlás miatt a kormányzatot, egyáltalán nem lehet magyar sajátosságról beszélni. Sőt, kifejezetten üdvözlendő, hogy a mostani fiatal generációnak megvan a lehetősége az Európai Unióban vagy akár távolabb arra, hogy tanuljon és munkát vállaljon. Ráadásul a nemzetközi statisztikák szerint szomszédainknál nagyságrendekkel komolyabb problémát jelent a kivándorlás.
Varga hangsúlyozta: a célokat változatlanul szigorú költségvetési fegyelem mellett kívánják elérni, így 2022-re 60 százalék alá eshet az államadóssági mutató. A hiány nem szállhat el, sőt szintén a mostani kormányzati ciklus során megvalósulhat a pénzforgalmi szempontból egyensúlyi, avagy nullás költségvetés.
Fotós: MTI/Szigetváry Zsolt
Mindezt az átalakuló minisztérium a mostanihoz hasonló személyi struktúrában tervezi elérni, ám két államtitkári poszton lesz változás, akikről későbbre ígért részletes tájékoztatást. Varga Mihály alkalmasságát támogatta mind az Országgyűlés költségvetési, mind a gazdasági bizottságának többsége.
Szintén tegnapi bizottsági meghallgatása során Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a közvagyon gyarapítása és értékének megőrzése, illetve az állami irányítás alá tartozó vállalatok versenyképességének növelését jelölte meg a kezdődő kormányzati ciklus fő célkitűzéseként. – Fontos teendő azonosítani azokat a sikeres állami vállalatokat, amelyek húzóerői lehetnek a gazdaságnak és a versenyképességnek – erősítette meg céljait, amelyeket hétfőn a gazdasági bizottság előtt is kifejtett.
Bártfai-Mager feltérképezné azokat a területeket, amelyek ugyan nem jelentenek húzóerőt, de szakpolitikai célokhoz köthetők, továbbá kijelölné azokat, amelyekre a nemzeti vagyonportfólióban nincs szükség. Ez utóbbi vagyonelemektől, cégektől meg is válnának. A jelölt fontosnak tartja egy országleltár létrehozását, amelyben a vagyonelemek jelenlegi átláthatatlan rendszertét tisztáznák. A bizottsági többség Bártfai-Mager jelöltségét is támogatta.
