A tavaly bevezetett nbt támogatási formát rendkívül sikeresnek nevezte a miniszter. Az Alföldi Tej Kft. támogatási okiratának átadásakor rendezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy 14 hazai cég kapott együttesen 3 milliárd forint támogatást, amelyből 9 milliárd forintos fejlesztés valósult meg és 500 új munkahely jött létre.
Beszámolt arról is, hogy az Alföldi Tej Kft. 748 millió forint összértékű kapacitásbővítő fejlesztéséhez, amellyel 27 új munkahelyet hoznak létre, 260 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosítanak az nbt keretében. A támogatással a hazai vállalatok technológia-váltását, kapacitásbővítését, a piaci jelenlétük erősítését és a munkahelyteremtést kívánják ösztönözni – tette hozzá a miniszter.
Varga Mihály szerint a magyar gazdaságban a versenyképesség javítására van szükség.
Arra utalva, hogy a napokban a Fitch Ratings hitelminősítő visszaemelte a befektetési ajánlású osztályzati sávba Magyarország államadós-besorolását, a tárcavezető reményét fejezte ki, hogy „az első fecske” után a többi nemzetközi hitelminősítő is hasonló lépést tesz.
Az első negyedévnek a vártnál szerényebb gazdasági növekedése abból adódott, hogy lelassult az európai uniós források felhasználása, s az év eleji leállások, típusváltások miatt csökkent a járműipar teljesítménye – magyarázta a gazdasági miniszter, megjegyezve, hogy az előbbi 70, az utóbbi 30 százalékban járult hozzá a lassuláshoz. Varga Mihály szerint ezért fel kell gyorsítani az EU-támogatások kifizetését, a következő kormányülésre ezt célzó csomagot készít az NGM.
A tejágazatról szólva kiemelte: a feketegazdaság visszaszorításával és az ágazat stabilitásának javítása érdekében kormányzati forrásokkal kell biztosítani, hogy az ágazat túlélje a jelenlegi krízist. Megemlítette, hogy csak az orosz embargó miatt 4-4,5 milliárd dollár kiesés keletkezett a külkereskedelmi forgalomban.
A tejipart tavaly 49 milliárd forinttal segítette, az idén minden korábbinál nagyobb összeggel, 63 milliárd forinttal támogatja a kormány – jelezte.
A feketegazdaság visszaszorítása érdekében fontos lépésnek nevezte a tejtermékek áfájának 27-ről 5 százalékra tervezett csökkentését. Arról még tart az egyeztetés, hogy mely termékek tartozzanak ebbe a körbe – fűzte hozzá Varga Mihály.
Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója felidézte: 2003-ban 23 térségi tejtermelő Debrecenben alakított termelői csoportot gazdasági érdekeik jobb érvényesítését remélve az akkor is nehéz helyzetben lévő ágazatban. Két év múlva már 136-an voltak és 200 millió liter tejet termeltek évente, s 2005-ben megvásárolták a Parmalat székesfehérvári tejüzemét 400 dolgozóval – sorolta. Hozzátette: tavaly a jegyzett tőkéjük 2,9 milliárd forint volt, nettó forgalmuk 43 milliárd forint, ebből 38 milliárd volt a belföldi értékesítés.
Az elmúlt 10 évben 7 milliárd forint fejlesztést valósítottak meg Székesfehérváron, 2015-ben pedig megvették a debreceni tejüzemet, ahová átcsoportosították a teljes túrógyártást: Székesfehárváron évente 3000 tonna túrót gyártottak, Debrecenben a mostani beruházást követően május végétől évi 7800 tonnát állítanak elő – részletezte az igazgató.
Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester emlékeztetett rá, hogy két évvel ezelőtt még kételyek voltak a debreceni tejfeldolgozás jövőjét illetően, de köszönhetően a magyar tulajdonosoknak és a kormány támogatásának, ma már biztos jelene és jövője van az ágazatnak a cívisvárosban.
Papp László beszámolt arról is, hogy az első negyedévben 50 milliárd forint működő tőke érkezését jelentették be, ami összesen 1300 új munkahelyet teremt Debrecenben.