A találkozón, amelyre az EBRD nemzetközi konferenciája adott alkalmat, Varga Mihály kifejtette: a hagyományosnak tekinthető projekttámogatások mellett Magyarország szeretné elérni, hogy a szervezet nagyobb kockázatot vállalva induló cégek finanszírozásban is részt vegyen – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel.
A közlemény szerint a konkrét együttműködési és beruházási lehetőségek között a felek áttekintették többek között a Magyarország olimpiai pályázatához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, a vasút-korszerűsítés és a metrófelújítás kérdéskörét, valamint az elektromobilitás, az elektromos autó- és buszgyártás, illetve a kutatásfejlesztés területét is.
Varga Mihály kifejtette: „kiemelt gazdaságpolitikai érdekünk, hogy termelékenységünk és versenyképességünk meghatározó mértékben bővüljön”. A felek egyetértettek abban, hogy Magyarország számára fontos a bank sikere, illetve a bank is érdekelt a magyar gazdaság versenyképességének növelésében.
Varga Mihály kijelentette: az EBRD fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarországon és a térség országaiban a modern piacgazdaság elvárásait teljesítve alakuljon át a gazdasági intézményrendszer, az adózás rendje, illetve erősödjenek meg a versenyképes ágazatok. A szakmai-technikai segítségen túl 1991 óta az EBRD 2,9 milliárd euró hitelt is kihelyezett Magyarországon; az elmúlt huszonöt évben 173 hitelprojektet írtak alá, amelyek 90 százaléka magánszektorbeli befektetéseket finanszírozott – emlékeztetett a gazdasági miniszter a közlemény szerint.
Varga: az elmúlt évek Magyarországot igazolták
A gazdasági növekedést a magyar kormány optimistábban ítéli meg a bizottságnál, a fiskális, pénzügyi pozíciókat viszont hasonlóképp értékelik. Magyarország fegyelmezett államháztartási gazdálkodást folytatott az elmúlt években, csökken az államadósság, a hiány 3 százalék alatt van. Kiemelte, hogy az elmúlt évek Magyarországot igazolták, a deficit kisebb lett, mint amit a bizottság jósolt.
Varga Mihály bízik abban, sikerül a bizottságot meggyőzni arról, hogy a közmunkaprogram hatékonyan visszavezeti az érintetteket az elsődleges munkaerőpiacra. A kormány folytatja a szakképzési és duális szakképzési programokat is – tette hozzá. Hangsúlyozta, Magyarország 2010-ben az euró bevezetésének egyetlen feltételét sem tudta teljesíteni, ma viszont már minden feltételt teljesít.
Valdis Dombrovskis elmondta, helyes úton jár Magyarország, és kiemelte a fiskális fegyelem fenntartásának fontosságát. Hozzátette, Magyarország az utóbbi 3 évben elég jó gazdasági növekedést ért el. Ez az idén ugyan lassulni kezdett, az EB 2,1 százalékot vár éves átlagban, azonban ez is még az uniós átlag felett van – mondta. A lassulás oka az EB alelnöke szerint az előző, 2007-2014-es uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználása és az áttérés az új ciklusra. Ez mutatja, mennyire fontosak az uniós források a gazdasági növekedésben – jegyezte meg.
A megbeszélések során megállapították azt is, hogy csökkenőben van a költségvetési hiány és az államadósság – mondta. Az EB szerint a hiány idén a GDP 1,5 százalékára csökken, jövőre növekedést prognosztizál a bizottság, ezért is fontos a fiskális fegyelem folytatása – hangsúlyozta.
Valdis Dombrovskis kitért az adópolitikára, ahol az EB a növekedés érdekében a munkát terhelő adók csökkentését javasolja. Az állami beruházásokról szólva elmondta, fontos, hogy az uniós források ne helyettesítsék, hanem kiegészítsék a nemzeti forrásokat.