A pénzügyminiszter elmondta, hogy az atomenergiai munkacsoport az atomenergetika békés célú felhasználására, az innovációs és a kutatás-fejlesztési együttműködések kialakítására fókuszál. A turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázására jött létre a turisztikai munkacsoport, amely az információk megosztását, a szakképzést, valamint a befektetések ösztönzését célozza.
Közölte, hogy áttekintették a további együttműködési lehetőségeket, amelyek a jövőben meghatározóak lesznek például a vízgazdálkodás, az egészségipar, a gyógyszeripar vagy a korszerű digitalizációs megoldások területén.
Varga Mihály kiemelte, hogy a Kazahsztán és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom tavaly mintegy a háromszorosára emelkedett, meghaladta az 500 millió dollárt. Közvetlen légi járat is indult, amelyet eddig mintegy 40 ezer utas vett igénybe Asztana és Budapest között.
A tárcavezető kifejtette: a magyar gazdaság 5 százalék körüli növekedése, az üzleti környezet és a folyamatosan csökkenő adók hozzájárulnak ahhoz, hogy Kazahsztán beruházóként is megjelenjen Magyarországon, mint ahogy a Mol már több mint 10 éve van jelen sikeresen a közép-ázsiai országban.
Timur Szulejmenov, a Kazah Köztársaság nemzetgazdasági minisztere elmondta, hogy Magyarország komoly stratégiai partnere Kazahsztánnak. Köszönetet mondott az eddigi együttműködésért, kiemelve az ösztöndíjprogramot, mivel „az abban résztvevő fiatalok lesznek a két ország tiszteletbeli diplomáciai nagykövetei”.
Varga Mihály elmondta, hogy a magyar kormány a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj Programjában a kazah fiatalok nagy érdeklődésére tekintettel a felajánlott ösztöndíjak számát 200-ról 250-re emeli.