Január-novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek. A novemberig elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a dohányáruk (10,9 százalék), valamint az élelmiszerek (3,4 százalék) ára nőtt.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az infláció novemberi emelkedését az üzemanyagok árának emelkedése okozta, éves összevetésben 5,9 százalékos volt a drágulás. Az élelmiszerek között a tojás, a tejtermékek, a vaj ára emelkedett legjobban, amit az áfacsökkentés nem tudott ellensúlyozni. Az élelmiszerek éves áremelkedése utoljára 2015 júliusban volt ennél magasabb, a szeszes italok és dohányáruk pedig 2013 decemberben drágultak a novemberinél jobban – tette hozzá.
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,7 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, az októberivel megegyezően. Egy év alatt az élelmiszereken belül a tojás ára 23,0 százalékkal, a vaj, vajkrém 15,4, a tejtermékek 9,6, a kenyér 7,5, a párizsi, kolbász 7,3, a sajt 7,1, a sertéshús 4,1 százalékkal drágult. A baromfihús ára 13,1, a cukoré 8,5 százalékkal csökkent. A burgonya 3,9 százalékkal olcsóbb lett, de a friss gyümölcsök ára 7,5 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,1 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak, a dohánytermékek 10,9, a szeszes italok 3,3 százalékos áremelkedésének eredőjeként. Az italok között az égetett szeszesitalok 5,0 százalékkal drágultak, de a bor ára csak 1,2 százalékkal ment fel. Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 2,9, ezen belül a járműüzemanyagoké 5,9 százalékkal emelkedett, de itt szerepel a tankönyvek 58,9 százalékos árcsökkenése is.
A háztartási energia ára 1,5, ezen belül a tűzifáé 12,3 százalékkal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatásokért 1,0 százalékkal kellett többet fizetni, 5,1 százalékkal csökkent a telefon és internet szolgáltatás ára, de 5,9 százalékkal drágultak a postai szolgáltatások, a belföldi üdülések 7,4 százalékkal drágultak, míg külföldön 5,2 százalékkal olcsóbb lett a pihenés.
A ruházkodási cikkekért 0,5 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A telefon készülékek ára átlagosan 3,9 százalékkal csökkent, a használtautók 6,2 százalékkal lettek olcsóbbak, míg az újak ára 2,5 százalékot emelkedett. Csökkent a mosó-mosogató- és a hűtőgépek ára.
Egy hónap alatt, októberhez képest az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 18,6, a friss zöldség 3,7, a párizsi, kolbász 1,9 százalékkal drágult, míg a cukor 6,1, a friss hazai és déligyümölcs 3,6, az étolaj 1,4 százalékkal kevesebbe került.
A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal az egyéb cikkek ára nőtt, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,3 százalékkal. A háztartási energia 0,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 1,7, a tűzifa 1,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,3, a szolgáltatásoké 0,5 százalékkal mérséklődött, utóbbin belül az üdülési szolgáltatások 4,7, a hírközlési szolgáltatások 1,3 százalékkal kerültek kevesebbe.
Elemzők: nem okozott meglepetést a novemberi infláció
Az infláció novemberben is a várakozások közelében alakult és a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelenik meg benne – így értékelték a KSH péntek reggel kiadott adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Jobbágy Sándor, a CIB Csoport senior elemzője hangsúlyozta, az infláció trendjében a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés, a maginflációs trend és az olajárak legutóbbi világpiaci emelkedése azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot hordoz. Az éves átlagos infláció 2,3-2,4 százalék közelében alakulhat idén, jövőre emelkedhet, de a 3 százalékos szint tartós átlépése még akkor sem valószínű.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a dohánytermékek árának a jövedéki adóemelés következtében bekövetkezett, valamint egyszeri hatásként a tej- és tejtermékek, illetve a tojás régiós és európai árnövekedési ciklusát tükröző drágulásától megszűrve bőven 2 százalék alatt maradhatott volna a maginfláció novemberben az előző havival megegyező 2,7 százalék helyett.
Az infláció novemberi emelkedését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta – tette hozzá. A következő hónapban ismét csökkenhet az infláció az üzemanyagok magas tavaly decemberi bázisára miatt, így idén éves átlagban 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést vár a Takarékbank.
