Számos csalódást keltő gazdasági adat látott napvilágot az euróövezetben az utóbbi hónapokban, és egyes elemzők már attól tartanak, hogy Németország, az eurózóna legnagyobb gazdasága technikai recesszióba kerülhetett a negyedik negyedévben az egyik húzóágazat, az autógyártás nehézségei miatt. Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke mégis úgy véli, lehetséges, hogy még idén kamatot emel az Európai Központi Bank (EKB).
Nowotny, aki az EKB kormányzótanácsának egyik legrégebbi tagja, és a héják közé, azaz a monetáris szigorítást támogató táborába tartozik, a távirati iroda szerint újságíróknak kifejtette: „tudatában voltunk a kockázatoknak, de az alaptörténet (a decemberben felvázolt helyzetkép) még mindig érvényes”. Az osztrák bankár arra számít, hogy a közeljövőben nem módosítják jelentősebben a monetáris politikát.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy még mindig lát-e esélyt egy idei kamatemelésre, miközben a piacok már csak 2020-ra várják ezt a lépést, Nowotny kijelentette, hogy az EKB előrejelzése változatlan, és nagyon is el tud képzelni egy ilyen döntést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntés még nem született, a tanácstagok a friss adatok alapján alakítják ki álláspontjukat és hoznak határozatot.
Az EKB kormányzótanácsa legközelebb január 24-én ül össze. Nagy politikai változtatásokra senki nem számít, de a befektetők úgy gondolják, hogy az euróövezeti jegybank módosítja politikai üzenetét, elismerve a gazdasági növekedés gyengülését. A kormányzótanács legutolsó, decemberi ülésén lezárta az EKB masszív eszközvásárlási programját, és változatlanul hagyta az irányadó kamatot.
A testület a tanácskozás után kiadott közleményében megerősítette, hogy az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, de addig mindenképpen, amíg szükséges annak biztosításához, hogy az inflációt tartósan a célszám körül tartsák. Rendszeres, negyedévenként kiadott prognózisában egyébként a kormányzótanács 0,1 százalékponttal csökkentette euróövezeti növekedési előrejelzését a fékező kockázatok erősödésére hivatkozva. Így a tavalyi évre 2 százalék helyett 1,9 százalékot, az idei évre pedig a korábban jósolt 1,8 százalék helyett 1,7 százalékot vár.