Start szövetkezetnek hívják januártól a közfoglalkoztatásra épülő mintegy háromszáz szociális szövetkezetet a minap a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében, ám feladataik, működésük, létrejöttük célja nem változik – tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium. Ezzel összefüggésben változik a szövetkezeti törvény. A tárca emlékeztetett: a törvénymódosítás célja, hogy a közfoglalkoztatási Start munkaprogramokra épülő szociális szövetkezetek sajátos kategóriája – Start szövetkezet – a jogi szabályozásban is önállóságot, elismerést nyerjen. A közfoglalkoztatás alapjain megalakult szociális szövetkezetek szabályozási szempontból jelenleg is jól elkülöníthető csoportot jelentenek a szociális szövetkezetek között. A szövetkezeti törvény módosításával nem egy új konstrukció jön létre, hanem a már működő szövetkezetek kapnak új elnevezést a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében.
A cél az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérés segítése
Fotó: Éberling András
A közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek valóban a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára segítik az integrációt a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra. Alapfeltétel az alapító tagok legalább egyéves közfoglalkoztatási jogviszonya. A közfoglalkoztatás alapjain szerveződő és települési önkormányzati tagsággal rendelkező szociális szövetkezetek egyrészt a közfoglalkoztatás keretében végzett tevékenységet viszik tovább szövetkezeti formában, másrészt a közfoglalkoztatási programra építve folytatják tevékenységüket.
A minisztérium a 2017-es céginformációs adatokra hivatkozva azt közölte: 2951 szociális szövetkezet működik az országban, amelyből ez idáig 300 alakult a közfoglalkoztatás alapjain.
Ezek a szövetkezetek jellemzően élelmiszer-feldolgozási, értékesítési, ipari és szolgáltatási tevékenységet végeznek.
