Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, 2017-ben összességében átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év végi időszakban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak.
Ezzel az inflációs ráta változatlanul elmarad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos középtávú céljától, de belül marad a mutatóhoz szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréshatáron.
– Összességében bár a legfrissebb adatok némileg alacsonyabbak lettek a vártnál, nem írják felül az inflációs előrejelzéseinket. Idén továbbra is lassú, fokozatos emelkedésre számítunk az inflációban. A teljes index visszafogott emelkedését támogatja az Európából importált alacsony infláció, illetve a kormányzati áfacsökkentések. A lassú emelkedés eredményeképpen azonban az infláció az év második felében feltehetően tartósan is eléri majd a jegybank 3 százalékos középtávú célját – vélekedett az adatokra reagálva Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.
A most látott folyamatok esetében nagy kérdés, hogy az MNB milyen lépésekre kényszerül a nemzetközi inflációs folyamatok hatásaként, lévén a jelentős nemzetközi piacokon is az elvárt növekedési szint alatt marad az árszínvonal. – Az új jelenség röviden annyi, hogy a fejlett és fejlődő országokban a gazdaság növekedő pályán van, számos országban munkaerőhiány van, miközben a fizetések is emelkednek. Ennek ellenére nem gyorsult fel az infláció, pedig a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy ilyen helyzetben könnyen megugranak az árak. Az utóbbi években ez viszont elmaradt – írta tegnapi kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
– Kérdés, hogy csak átmeneti időszakról van szó, és rövidesen megkezdődik az infláció gyorsulása nemzetközi szinten, vagy tartós marad ez a helyzet. Amennyiben ugyanis átmeneti a folyamat, előbb-utóbb hirtelen felpöröghet az infláció. Ez pedig azért lehet problémás, mert a döntéshozóknak akkor kell majd szigorítaniuk a feltételeken, amikor a gazdaságok már túl vannak a csúcsokon – tette hozzá.
Ezeket az aggodalmakat már korábban is lehetett hallani, Liam Carson, a londoni Capital Economics elemzőház szakértője szerint az MNB olyannyira rosszul ítéli meg a belföldi inflációs tényezőket, hogy 2018 végére már kénytelen lesz teljesen szembemenni mostani iránymutatásával és 2 százalékra emelni a jelenleg 0,9 százalékos alapkamatot. Ennek elsődleges oka Carson szerint az, hogy a szűkös munkaerő-kínálatot és az ebből keletkező jelentős béremelkedések hatását alulbecsüli az MNB, miközben jelentős többletfogyasztással és áremelkedéssel kellene számolnia.
Ugyanakkor a nemzetközi inflációs hatások alapján még az is elképzelhető, hogy a meglévő, feltétel nélküli lazítás politikájára ráerősítsen az MNB. A Citibank tegnap megjelent éves kitekintése szerint a mostani kedvező gazdasági folyamatok ebben az esztendőben a csúcsot is elérik, ennek alapján egy mérsékelt lassulás is elképzelhető. Ilyen feltételekkel az MNB új, ismét a lazítást segítő lépéseit akár továbbiak is követhetik, lévén mérsékeltebb lesz a külpiacokról beáramló infláció, ami a hazai cél elérését is távolabbra tenné.
