Belső égésű motorokkal és elektromos meghajtással egyaránt készülnek majd autók a BMW debreceni üzemében – mindössze ennyit lehet tudni a beruházásról, ahol néhány év múlva már dolgoznak a gépsorok, és a gyárkapun kigördülnek a készre szerelt gépkocsik. Márpedig az autógyártóknak ennél részletesebben kellene ismerniük a jövőt. Egy új autómodell élettartama négy-hat év, egy motorcsaládé nyolc-tíz, míg maga a gyár létesítése évtizedekre szóló beruházás. Csakhogy a járműipar és különösen a személyautó-gyártás történelmi léptékkel nézve is jelentős válaszút előtt áll.
A Ford T-modellel 1908-ban kezdődött automobil-korszak a végéhez közeledik, bár az is lehet, hogy csak jelentősen átalakul – ezt ma még senki nem tudja megmondani. A korábbi üzletmenet fenntarthatatlan: az EU a jelenlegi károsanyag-kibocsátást megfelezné-harmadolná, emellett számos nagyváros arra készül, hogy belátható időn belül kitiltsa a belső égésű motorokat a centrumból.
Az egyik forgatókönyv szerint megy minden tovább, csak a benzines-gázolajos autók helyett villanyjárgányok állnak majd a parkolókban. Ennek számos eleme már megvalósult: kereskedelmi forgalomban vannak a hibrid és tisztán elektromos meghajtású autók, de egyfelől nagyon drágák – főként az akkumulátorcsomag miatt –, másfelől ma még be nem látható infrastrukturális fejlesztések szükségesek az elektromos hálózatban, valamint a jármű-kereskedelmi és szervizhálózatban. Gondoljunk bele, egy-egy belvárosi vagy lakótelepi ház előtt több tucat gépkocsi parkol. Mi lenne, ha ezeket éjszakára mind rákötnék az elektromos hálózatra? A konnektortól az erőműig számos hálózati elemet kellene bővíteni – ráadásul az egész országban. Ki vállalja ennek a költségét – miközben előfordulhat, hogy nem is lesz szükség minderre?
Mert a másik forgatókönyv szerint a járművek hajtási módjától függetlenül zajlik a dolgok internetének forradalma. Az 5G lehetővé teszi, hogy egy távoli központból valós időben befolyásoljanak egyszerre sok mozgó járművet. A ma még fedélzeti eszközökkel és érzékelőkkel felszerelt autók intelligens hálózatok részeivé válnak, és az embereknél sokkal biztonságosabban irányíthatják a járműveket majd az utakon.
Az autonóm technológia mindennapossá válása beláthatatlan következményekkel járhat. Egy kutatás szerint a magyarok több mint fele számít arra, hogy az önvezető autók széles körben elérhetők lesznek, ez azonban nem tölti el őket aggodalommal. A megkérdezettek 72 százaléka szívesen vásárolna mesterséges intelligencia által vezetett járművet. Csakhogy a robotsofőrök azt is lehetővé teszik majd, hogy az autók ne ácsorogjanak a parkolókban, amíg a tulajdonosaik dolgoznak, bevásárolnak vagy éppen alszanak.
Ma az átlagos személyautó életciklusa során az ideje kilencven százalékában áll valahol. Az új technológia lehetővé teszi, hogy a közlekedni vágyó csak addig fizessen a mobilitásért, amíg igénybe veszi a szolgáltatást. Vagyis a városokban, később a városok sűrűn lakott agglomerációjában is önvezető robottaxiflották veszik át a magánautók helyét. Ráadásul ezekből nagyságrendileg tizedannyira lesz szükség, mint a jelenlegi, egy család – egy vagy több autó modellben. Mindez azt jelenti az autógyártóknak, hogy az előttünk álló egy-két évtizeden belül tökéletesen új piaci helyzetekhez kell alkalmazkodniuk.
A Roland Berger tanulmánya szerint a klasszikus értelemben vett új gépjárművek piacára eddig jellemző növekedés le fog lassulni, és ez a tendencia végül teljesen átírja majd az autógyártók és a beszállítók üzleti modelljét. Arra is felkészülhetnek, hogy az iparág vezető vállalatait nyomás alá helyezik a mobilitási piacra belépni kívánó IT- és technológiai vállalatok. A verseny az új mobilitási univerzum vezető helyéért már rég elkezdődött. Azon autóipari vállalatok, amelyek elmulasztják, hogy ennek megfelelően pozicionálják magukat és komolyan megvizsgálják az üzleti modelljüket, azzal fognak szembesülni, hogy valaki már azelőtt kiharapott egy szeletet a piacukból, mielőtt ők azt észrevették volna – áll a tanulmányban.