Nincs hatásköre az Európai Uniónak meghatározni a tagállamok bérpolitikáját – közölte a Magyar Időkkel az Európai Bizottság. Így az egységes bérpolitika, tehát többek közt a Jobbik által a kampány központi céljaként megfogalmazott bérunió kialakítása ellentétes az európai uniós jogszabályokkal. Kérdésünkre Brüsszel azt hangsúlyozta: az unió mindössze irányelveket fogalmazhat meg a munkavállalók érdekében a tagállamok közötti különbségek lebontására.
Az áprilisban a közösség számára közzétett 20 pontos iránymutatás – amely elsősorban az eurózóna tagországait érinti – szerint nemzeti szinten kell meghatározni a minimálbéreket úgy, hogy azok garantálják a munkavállalók megélhetését és meggátolják az elszegényedésüket. A bizottság válaszában kitért arra is: az iránymutatás szerint a bérpolitikát minden esetben a nemzeti gyakorlatnak megfelelően kell kialakítani, figyelembe véve a szociális partnerek, tehát a munkaadói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek autonómiáját.
– Brüsszel állásfoglalása egyértelmű: a Jobbik elképzelésével szemben az uniónak nincs hatásköre a bérezési mechanizmusok kialakításában – mondta a Magyar Időknek ifj. Lomnici Zoltán.
Az alkotmányjogász kiemelte: a Jobbik béruniós elképzelése mind jogilag, mind közgazdaságilag megalapozatlan, hiszen alapvetően eltér az egyes tagállamok gazdasági-társadalmi szerkezete, sőt a fizetőeszköze is. Az alkotmányjogász kérdésünkre kifejtette: jogi szempontból Vonáék terve szembemenne az uniós szabályozással, hiszen az intézkedés korlátozhatná a szolgáltatások és az áruk szabad áramlását. Konkrét béruniós elképzelésnek tehát nincs jogi alapja, ugyanakkor a béreket jelenleg is átlátható és jól kiszámítható módon kell meghatározni a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően, és tiszteletben kell tartani a szociális partnerek autonómiáját.
Lomnici felidézte: 2014-ben Németország kötelezővé akarta tenni, hogy a területére szállító – de nem ottani székhelyű – logisztikai vállalkozásoknak a német minimálbért kelljen kifizetniük alkalmazottaiknak. Emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Németország ellen, a bizottság ezt akkor azzal indokolta, hogy a bérek egységesítése korlátozta volna a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását a közösségen belül. Jelenleg 22 uniós tagországban rögzíti törvény a minimálisan kifizethető havibért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára. Magyarországon a minimálbér 2018-ra 138 ezer forint, a szakmunkás-minimálbér 180 500 forint lesz. A mostani emelésekkel a minimálbér 2010-hez képest így 88 százalékkal nő, a szakmunkás-minimálbér megduplázódik, vagyis Magyarország a korábbi nehéz gazdasági helyzet után felzárkózni igyekszik annak érdekében, hogy munkavállalók méltó életkörülményei, alapvető szükségleteinek kielégítése biztosított legyen.
A Jobbik a 2018-as országgyűlési választási kampányában a fő hangsúlyt egy európai uniós szintű bérunió kialakítására helyezi, céljuk az lenne, hogy uniós szinten határozzák meg azokat az elveket, amelyek alapján a kelet-európai tagállamok munkavállalói ugyanannyi fizetésért dolgozzanak, mint a nyugat-európai tagországok állampolgárai. A pártnak az Európai Polgári Kezdeményezés mechanizmusában 1 millió aláírást kell összegyűjtenie az EU-ban, ezt követően vizsgálja csak meg az Európai Bizottság, hogy a kezdeményezés nem ütközik-e az uniós jogszabályokba, így a kezdeményezés befogadása még nem jelenti azt, hogy az jogalkotási fázisba léphet.
Ifj. Lomnici Zoltán azt is hangsúlyozta: a bizottság a „Csökkentsük az EU-t szétszakító bér- és gazdasági különbségeket!” kezdeményezést befogadó határozatában is utal arra, hogy a bérunió megvalósíthatatlan.
A befogadó nyilatkozat szerint az uniós jogi aktusok nem fogadhatók el a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozóan, mint ahogy az egyesülési jog, a sztrájkjog vagy a kizárás joga sem. Az alkotmányjogász ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a Jobbik kezdeményezését – amely elvi szinten elsődlegesen az unión belüli bérkülönbségek csökkentésére irányult – bár nyilvántartásba vételre javasolja a bizottság, a leglényegesebb tartalmi elemét tekintve mégsem sikeres.
A bizottság természetesen támogatja a munkafeltételek javítására, a munkavállalók szociális biztonságára és szociális védelmére irányuló hatékonyabb kohéziót, kollektív védelmüket és érdekképviseletüket, valamint – ami különösen pikáns a korábban élesen cigányellenes kirohanásairól elhíresült párt esetében – külön kiemeli a bizottsági határozat a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet – figyelmeztetett Lomnici.
A bizottság honlapján hozzáférhető „Csökkentsük az EU-t szétszakító bér- és gazdasági különbségeket!” elnevezésű kezdeményezésben egyébként olyan elvek vannak megfogalmazva, amelyek az Európai Unió idén áprilisban elfogadott irányelveiben már szerepelnek, vagyis újdonságot nem tartalmaznak. Ráadásul a kezdeményezés szövegében nem szereplenek a fizetésekre vonatkozó részek, mindössze olyan általános munkajogi irányelvek, mint a munkavállalók védelme a munkaviszony megszűnésekor, a könnyebb beilleszkedés a munkaerőpiacra, a megfelelő tájékoztatás vagy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.
Bonyolult mechanizmus a polgári kezdeményezés
Hivatalosan idén májusban fogadta be az Európai Bizottság a Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik frakcióvezető-helyettesének nevével is fémjelzett dokumentumot. Innen számítva egy év alatt kell egymillió aláírást összegyűjteni az uniós állampolgároktól. Az Európai Bizottság csak ezt követően vizsgálja meg a kezdeményezést. A kezdeményezők meghallgatását követően Brüsszel hivatalos választ fogad el, amelyben megfogalmazza és megindokolja, hogy a polgári kezdeményezésre válaszul esetlegesen milyen lépésekre kíván javaslatot tenni, illetve azt is megindokolja, ha nem javasol lépéseket. A bizottság ugyanis nem köteles a kezdeményezés nyomán jogalkotási javaslatot előterjeszteni. Ha mégis a jogalkotási javaslat előterjesztése mellett döntenek, a szokásos eljárás indul el: a bizottság javaslata a jogalkotó, tehát rendszerint az Európai Parlament és a Tanács vagy bizonyos esetekben csak a tanács elé kerül, aminek elfogadásakor jogszabály születik. A folyamat tehát meglehetősen hosszadalmas, többlépcsős eljárást jelent. A bizottság esetleges elutasító vagy jogalkotó határozata tehát mindenképp a 2018-as országgyűlési választások után lenne esedékes.
