A munkaerőhiány nem csak a versenyszféra szereplőit állítja kihívások elé, a megfelelő képzettségű és tapasztalatú emberek megtalálása és megtartása az államnak és az önkormányzatoknak sem lesz könnyű feladat.
A közszféra előtt álló lehetséges megoldások kapcsán figyelemre méltó módozatot vázolt fel lapunknak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László kérdésünkre elöljáróban arról beszélt, hogy az ÁSZ az állami pénzügyek alakulását rendszeresen vizsgálja, így számos tapasztalat gyűlt össze a szervezetnél.
– Ezek alapján azt mondhatom, volna olyan módszer az állami munkavállalók juttatásainak emelésére, ami úgy tenné versenyképesebbé a különféle közszférabeli munkahelyeket, hogy közben segíthetne az állami, önkormányzati cégeken, a gazdaságon és az államkasszán is – mondta Domokos László.
Domokos László: Pluszpénz jutna az egészségügybe, az oktatásba, és a megtakarítások is nőnének
Fotó: Kurucz Árpád
A számvevőszék első embere egyfajta utalványrendszer bevezetéséről beszélt. A szisztéma lényege, hogy a közszféra dolgozói – illetményük hagyományos megemelése mellett – jövedelmük egy részét utalvány formájában kapnák meg, amelyet csupán bizonyos célokra lehetne felhasználni.
Ilyen cél lehet az egészségügyi ellátás, az oktatás-képzés vagy a többéves megtakarítás. – Fontos elem, hogy az utalvánnyal csak bejegyzett, minősített vállalkozások szolgáltatásait lehetne igénybe venni. Ez garantálná, hogy az érintett munkavállalók megfelelő színvonalú ellátáshoz, képzéshez, biztonsághoz juthassanak – magyarázta az elnök.
A bejegyzett vállalkozások között nagy számban szerepelhetnének állami és önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású szervezetek.
Domokos László részletesen beszélt az utalványos béremelés előnyeiről. Szerinte jelentős eredmény lenne, hogy az utalványként adott összeg egészen biztosan fontos célokat szolgálna: pluszpénzek kerülnének az egészségügybe, az oktatás különböző szervezeteihez, és a megtakarítások is növekednének.
A közszféra dolgozói tehát a bérük egy részét (amit utalványban kapnak meg) az egészségükre, a képzésükre, a jövőjük biztosítására fordítanák. Ezzel voltaképpen kiadástól is mentesítenék az államkasszát: egy összeget ugyanis – adott esetben – nem kell kétszer kifizetni. Mindezek mellett előnyként jelentkezne az is, hogy az állami, önkormányzati cégek egy része rendszeres megrendeléshez jutna a közszféra azon dolgozóitól, akik utalványban kapnák a fizetésük bizonyos hányadát.
– Persze a munkavállalóknak is tartogatna előnyt a megoldás, a bejegyzett vállalkozások között ugyanis verseny alakulna ki, valószínűleg emelkedne a szolgáltatás színvonala – magyarázta Domokos László, majd kitért az államkassza helyzetére is.
– Az utalványos fizetés értelemszerűen azzal járna, hogy a szolgáltatóknak számlát kellene kiállítaniuk, ami hozzájárulna ahhoz, hogy az olyan szolgáltatások piaca is fehéredjen, mint például a magánegészségügy és a magánoktatás – mondta az ÁSZ vezetője. Megjegyezte: az utalvány szó csak jobb híján használható, mivel nem papíralapú szelvényekről volna szó, hanem elektronikusan üzemeltetett rendszerről.
– Azt gondolom, hogy a részleteiben még kidolgozandó elektronikus utalványok bevezetése hasonló áttörést jelentene a költségvetési kiadásoknál, mint az online pénztárgépek rendszerbe állítása volt a költségvetési bevételeknél – mondta az elnök.
Megjegyezte: a két tényező között van kapcsolat. Az államnak ugyanis nemcsak a bevételek beszedéséről kell gondoskodnia – például az új típusú pénztárgépekkel –, hanem a kiadások féken tartásáról is. Újszerű megoldásokra az utóbbi területen is szükség van.
Szakszervezeti pró és kontra
A közszolgálatban dolgozók érdekképviselői szerint katasztrofális helyzetben van a közszolgálat, ezért azonnali általános béremelésre van szükség. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete tegnap közös sajtótájékoztatót tartott, ahol – a távirati iroda tudósítása szerint – egyebek mellett az hangzott el, hogy a közszolgálat ma már nem tudja minden szempontból megfelelően ellátni a feladatát. Szó esett arról is, hogy a létszámhiány óriási nehézségeket okoz az állampolgároknak és a közszolgálatban dolgozóknak. A sajtótájékoztató közlései kapcsán érdemes felidézni azt a lapunk tegnapi számában megjelent összeállítást, amelyből kiderült: a szakszervezeti konföderációk cáfolják azokat az állításokat, amelyek szerint a költségvetési szférában fellépő munkaerőhiány miatt nem tudja betartani az állam a szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok elnöke a Magyar Idők megkeresésére akkor kiemelte: bár az állami szektorokat is elérte a munkaerőhiány, de a feladatkörök átalakításával, toborzással, további béremelésekkel ezt lehet orvosolni, és a kormány is beavatkozhat, ha súlyossá válik a probléma.
