Diszkriminatív és európai uniós jogba ütköző lehet az a 2003. évi szlovák kárpótlási törvény, amely csak a szlovák állampolgárságú és állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek adott lehetőséget arra, hogy a második világháborút követő időszakban elkobzott termőföldek után kárpótlást igényeljenek az államtól.
A magyar ajkú szlovákiai képviselők az üggyel kapcsolatos kérdéseikkel több alkalommal is az Európai Bizottsághoz fordultak, ám konkrét válasz csupán néhány hete érkezett a megkeresésre. Csáky Pál európai parlamenti képviselő (Magyar Közösség Pártja, Szlovákia) kérdésére Erik Nooteboom, az Európai Bizottság szakértője azt válaszolta, hogy a 2004. december végéig hatályban lévő kárpótlási törvény állampolgárságra, illetve állandó lakhelyre vonatkozó követelményei valóban korlátozhatják a tőke szabad áramlását. Az Európai Bizottság ugyanakkor a szlovák hatóságoktól kapott információk szerint megállapította, hogy nagyon kevés embert érinthet a kérdés, így nem kíván foglalkozni az üggyel.
Bár az állampolgárságra és a lakóhelyre vonatkozó követelmények önmagukban korlátozást jelenthetnek a szerződési szabadságokra, a kárpótlási törvény alapvetően történelmi helyzetekre vonatkozik, amelyek Szlovákia EU-s csatlakozása előtt keletkeztek, és nincs bizonyíték arra, hogy lényeges hatással lenne a belső piac működésére és az alapvető szabadságokra – szögezte le Brüsszel. Ezzel szemben Imre Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója lapunknak elmondta: az unióban a tőke szabad áramlása az egyik legfontosabb alapszabadságok egyike. Éppen ezért az sem lényeges, hogy egy adott jogszabály hány embert érint, ha ellentétes ezzel az alapszabadsággal. Ugyanakkor megjegyezte: ennek ellenére érdemes lenne az Európai Bizottság előtt bebizonyítani, hogy jelenleg is több száz, vagy akár több ezer ember élhet Közép- vagy Nyugat-Európában, akiket Szlovákia megfosztott a vagyonuk egy részétől azzal, hogy állampolgárság, illetve állandó szlovákiai lakóhely híján kizárta őket a kárpótlási rendszerből.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet várja azoknak a jelentkezését, akiknek a második világháború előtt termőföldjük volt a mai Szlovákia területén, szlovák állampolgárságuk vagy állandó lakhelyük azonban nincs. Az érintettek száma jelentős is lehet, mivel 1945 után családok százezreit telepítették ki Szlovákiából, és az elmúlt 70 évben a könnyebb megélhetés reményében sokan Nyugat-Európába költöztek, közülük többen ma már sem szlovákiai lakóhellyel, sem szlovák állampolgársággal nem rendelkeznek.