Mint írták, a feszes munkaerőpiaci helyzet fokozatosan növelni fogja a foglalkoztatási költségeket, miközben az erős kereslet hozzájárulhat a folyó fizetési mérleg többletének szűküléséhez. A növekedést a fiskális expanzió is támogatja, amely szerint a hiány a GDP 2,4 százalékát teszi ki 2018-ban.
A hazai össztermék (GDP) növekedése 2017-ben 4 százalékra emelkedett az erős hazai keresletnek köszönhetően. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 16,8 százalékkal nőtt az állami beruházások és a lakáspiac fellendülésének köszönhetően.
A magánfogyasztást jelentős bérnövekedés és emelkedő foglalkoztatás támogatja. A foglalkoztatási mutató 2018-ban 4,9 százalékkal, 2019-ben pedig 3,3 százalékkal emelkedhet. A keresletet egyre inkább kielégítette a behozatal, a csökkenő kereskedelmi mérleg pedig hozzájárult a folyó fizetési mérleg többletének 3,1 százalékos visszaeséséhez. Ugyanakkor az építőipari szektor kapacitásának korlátai negatív hatást gyakorolhatnak a lakossági beruházások további emelkedésére.
Az előrejelzés szerint a belföldi kereslet is folytatódó növekedést mutat. A rövid távú üzleti mutatók és felmérések szerint a GDP-növekedés még ebben az évben is megközelíti a 4 százalékot, de jövőre várhatóan lassulni fog, mivel a beruházások szintje tetőzik és a fogyasztást támogató tényezők is mérséklődnek. A vállalati beruházások várhatóan erőteljes növekedést mutatnak majd, amit a nagy kapacitáskihasználás és az uniós források támogatnak. A beruházás GDP-hez viszonyított aránya 2019-re 25 százalékra emelkedhet.
A munkanélküliségi ráta 4 százalék alatt marad, 2018-ban 3,7 százalékos lehet, majd jövőre 3,6 százalékra csökken. A foglalkoztatás növekedése azonban várhatóan mérséklődik, mivel a rendelkezésre álló munkaerő-tartalékok kimerülnek. A tavalyi béremelések mellett a munkaerőhiány is hozzájárul a bérnövekedéshez – közölték.
Az exportnövekedés várhatóan stabil marad, a behozatal növekedése azonban meghaladja annak ütemét. A kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg többlete várhatóan szűkülni fog, noha az uniós források növekvő felvétele a nettó hitelállományt stabilan tartja. Az előrejelzés szerint az uniós bizottság 2,3 százalékos inflációt prognosztizál az idei évre a februárban jelzett 2,8 százalékos mutatóhoz képest. Az infláció 2019-ben 3 százalék lehet, ami viszont kissé magasabb a legutóbbi becsléshez képest.
Az államháztartás hiánya az idén várhatóan a GDP 2,4 százalékára emelkedik az adó- és járulékcsökkentések hatására és a földértékesítésből származó átmeneti bevételek fokozatos megszűnése, továbbá a társasági adóbefizetések változása miatt. A hiány a jövő évre várhatóan a GDP 2,1 százalékára csökkenhet – közölték.
Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben 73,6 százalékos volt. Az adósságcsökkentés várhatóan 2018-ban lelassul, az adósságráta pedig 73,3 százalékra mérséklődik. A nominális GDP várt magas növekedési üteme miatt 2019 végére 71 százalékpontra csökkenthet.
a fellendülés az új kockázatok ellenére is folytatódik
Az Európai Unióban (EU) és az euróövezetben a gazdasági növekedés üteme 2017-ben felülmúlta a várakozásokat, 2,4 százalékkal tízéves csúcsot ért el. A fellendülés az új kockázatok ellenére is folytatódik, 2018-ban várhatóan erős, 2,3 százalékos marad – közölte Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Brüsszelben, az uniós bizottság csütörtökön közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésének ismertetésekor.
Moscovici elmondta, a magánfogyasztás intenzív maradt, míg az export és a beruházások növekedtek. A munkanélküliség idén tovább csökken, már most elérte a válság előtti szintet.
A gazdaság azonban egyre inkább ki van téve a külső kockázati tényezőknek, amelyek megerősödtek és negatívabbá váltak. A teljes euróövezeti hiány jelenleg a GDP kevesebb mint 1 százaléka, és az előrejelzések szerint idén minden euróövezeti tagállamban 3 százalék alá csökken majd – közölte.
Kiemelte, hogy az erőteljes növekedés elősegíti a költségvetési hiány és az adósságszint csökkentését, valamint a munkaerőpiaci feltételek javulását. A növekedést a fokozott fogyasztói és vállalkozói bizalom, az erős globális növekedés, az alacsony finanszírozási költségek, a magánszektor jobb mérlegei, valamint a jobb munkaerőpiaci feltételek segítették.
A növekedés üteme a fogyasztás folyamatossága, az erős export és beruházás mellett várhatóan erőteljes marad. Idén mind az EU-ban, mind az euróövezetben 2,3 százalékos növekedés várható.
Az előrejelzésnek megfelelően 2019-ben a növekedés mindkét terület esetében 2 százalékra esik vissza, mivel egyes országokban és ágazatokban egyre nyilvánvalóbbá válnak a szűk keresztmetszetek, a monetáris politikát a körülményekhez igazítják, a világkereskedelmi növekedés pedig némileg csillapodik.
A munkanélküliség várhatóan az EU-ban tovább csökken, a 2017-es 7,6 százalékról 2018-ban 7,1 százalékra, 2019-ben pedig 6,7 százalékra. Az előrejelzés szerint az euróövezeti munkanélküliség a 2017. évi 9,1 százalékról 2018-ban 8,4 százalékra, 2019-ben pedig 7,9 százalékra csökken.
Az euróövezetben az euró bevezetése óta jelenleg a legmagasabb a foglalkoztatottak száma, jóllehet ugyanitt megfigyelhető a munkaerőpiac stagnálása is. Míg bizonyos tagállamokban a munkanélküliség még mindig magas, máshol egyre nehezebb betölteni az álláshelyeket – emelte ki Moscovici.
Az uniós biztos elmondta, a fogyasztóiár-infláció ez év első negyedében gyengült, azonban a következő negyedévekben – részben a nemrég megemelkedett olajárak miatt – várhatóan kissé növekedni fog. Mivel több tagállamban szűkebbek a munkaerőpiacok és gyorsabban növekednek a bérek, az árnyomás is növekszik.
Összességében az infláció az euróövezetben 2017-hez képest 2018-ban várhatóan nem változik, hanem 1,5 százalék marad, majd 2019-ben 1,6 százalékra emelkedik. Az EU-ban ugyanez a tendencia várható, azonban az inflációs előrejelzés erre az évre továbbra is 1,7 százalék, mielőtt 2019-ben 1,8 százalékra emelkedne.
2017-ben az összesített euróövezeti államháztartási hiány és államadósság a GDP százalékában csökkent, amit az erős gazdasági növekedés és az alacsony kamatlábak támogattak. Mivel a tagállami költségvetések a javuló munkaerőpiaci feltételek hatásait élvezik, ideértve az alacsonyabb szociális juttatásokat, várhatóan 2018 lesz az első olyan év a gazdasági és monetáris unió létrejötte óta, amelynek során valamennyi kormány a GDP 3 százaléka alatt tarthatja a költségvetési hiányt, ahogy az a szerződésben is szerepel.
Az EU-ban az összesített hiány 2018-ban és 2019-ben várhatóan 0,8 százalék lesz. Az euróövezet GDP-arányos államadóssága az előrejelzés szerint 2019-ben 84,1 százalékra csökken, de majdnem minden tagállam esetében csökkenés várható.
Beszámolt arról is, hogy a legutóbbi mutatók szerint kisebb a valószínűsége, hogy az európai növekedés a közeljövőben a vártnál erősebb legyen. Nemzetközi szinten a pénzügyi piac utóbbi hónapokban tapasztalt változékonysága a jövőben várhatóan állandóvá válik, ami tovább fokozza a bizonytalanságot.
Az Egyesült Államok gazdasági eredményességet követő költségvetési élénkítő intézkedései a várakozások szerint előmozdítják a rövid távú növekedést, ugyanakkor növelik a gazdaság túlhevülésének kockázatát, valamint annak a valószínűségét, hogy az amerikai kamatlábak a jelenleg vártnál gyorsabban növekednek.
Ezenfelül a kereskedelmi protekcionizmus továbbgyűrűzése a világgazdasági kilátások tekintetében kétséget kizáróan negatív kockázatot jelent. E kockázatok összefüggenek egymással – húzta alá. Az euróövezet – nyitottsága miatt – különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, ha ezek megvalósulnak – tette hozzá az uniós biztos.