Már a meggyszedésnél is látszott, hogy kevés a munkaerő, ez a hiány pedig csak növekedni fog a következő hetekben és hónapokban, amikor megkezdődik az őszi betakarítás a gyümölcsösökben és a dohányültetvényeken – mondta lapunknak Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. A gazdák a hiányzó munkaerőt most ukrán és román vendégmunkásokkal igyekeznek pótolni a megyében. – A vendégmunkások – a romániai vagy ukrajnai bérekhez képest – több pénzt tudnak keresni a magyarországi földeken – jegyezte meg a kamaraelnök.
elmaradnak a fejlesztések, ha nincs, aki betakarítsa a termést
A munkaerőhiány ma már a fejlesztéseket is veszélyezteti, a termelők ugyanis nem mernek belevágni úgy egy beruházásba, hogy nem biztosak abban, hogy lesz, aki betakarítja a termést a következő évben. – A gyümölcstelepítésre kiírt 19 milliárd forintos pályázati keretből eddig csak 10 milliárd forint értékben adtak be pályázatot a gazdálkodók; ez azt jelzi, hogy a vállalkozások nem mernek korszerű ültetvényt telepíteni, mivel nem tudják biztosítani az ehhez szükséges munkaerőt – jegyezte meg.
Amellett, hogy nincs elegendő munkás, a megfelelő tudással is gond van. – Sokan azt hiszik, hogy bárki tud almát szedni, de ez nem igaz. Számtalanszor találkoznak a termelők olyan munkásokkal, akik nem tudják, hogyan kell helyesen az almát betakarítani, az ültetvényekben pedig több kárt okoznak, mint hasznot – mutatott rá Rácz Imre. Éppen ezért szerinte a téli időszakban képzések elindítására lenne szükség, a vidéki emberek többségét meg kell tanítani metszeni és gyümölcsöt szedni.
Meglátása szerint a munkaerőhiány hátterében elsősorban a széles körben elterjedt közmunkaprogram áll. – Ha az embereknek a jóval lassabb munkatempót ígérő közfoglalkoztatás és a gyakran megerőltető fizikai munkát kínáló mezőgazdaság közül kell választaniuk, a legtöbben az előbbi mellett döntenek. Ráadásul a bérekben sincs túl nagy különbség – emelte ki. Meglátása szerint ezen rövid időn belül változtatni kell.
Bár tavaly úgy változott a szabályozás, hogy a közmunkások év közben 120 napot alkalmi munkaként ledolgozhatnak egy vállalkozónál anélkül, hogy megszakadna a jogviszonyuk, Rácz Imre szerint a mezőgazdasági szereplők szemszögéből ez a lépés nem jelent valós megoldást a problémára.
A vállalkozóknak október 31-ig kell jelezniük a munkaügyi központokban, hogy a következő évben hány közmunkásra tartanak igényt, a gazdák azonban ilyenkor még nem tudják, hogy a betakarításkor pontosan hány emberre lesz szükségük. Annak érdekében, hogy a helyzeten változtatni lehessen, az agrárkamara többpontos javaslatcsomagot állított össze a közmunkaprogram átalakítására vonatkozóan. Ennek keretében egyrészt rugalmasabbá tennék a vállalkozói foglalkoztatás és az önkormányzati közmunka közti átjárás szabályait, a közmunkásokat foglalkoztató cégek számára járulékkedvezményt javasolnak. A javaslatokról már folynak a tárgyalások a kamara és a Belügyminisztérium között.
