Minden korábbi eredménynél pozitívabban ítélik meg jelenlegi jövedelmezőségüket, rendelésállományukat és üzleti helyzetüket a vállalkozások, ennek köszönhetően a második negyedévben jelentősen nőtt az üzleti bizalom szintje az előző negyedévhez képest – olvasható az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb, 400 cégvezető bevonásával készített felméréséből.
A kimagaslóan pozitív várakozások ellenére három területen enyhe visszaesés is történt: a kapacitáskihasználásra és a következő féléves termelési szintre vonatkozó várakozások kis mértékben romlottak az előző negyedévhez képest. Az úgynevezett bizonytalansági mutató az első negyedéves 35 pontos szintről két ponttal visszaesett. A mutató értéke arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése egységesebbé vált. Az idei második negyedévben a mérések 2010-es kezdete óta soha nem látott szintre emelkedett a megkérdezett cégek körében az üzleti várakozási mutató, a jövedelmezőséget mérő szám, valamint a rendelésállományra vonatkozó adatok. Ugyanakkor kevésbé kedvező tendenciákat figyelhetünk meg több, a jövőbeli kilátásokra vonatkozó mutatónál: a beruházási aktivitásra vonatkozó várakozások csupán két ponttal javultak, a létszámra és termelési szintre vonatkozóak pedig enyhén csökkentek az előző negyedévhez képest. A várható kapacitáskihasználás mutatójának értéke pedig jelentősen romlott áprilishoz képest.
A jövedelmezőség emelkedőben, de számos területen hiányzik a szakképzett munkaerő
Európai uniós összevetésben is kimagasló a hazai vállalkozások várakozási mutatója. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság minap közzétett jelentése szerint is kimagaslóak az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások, elsősorban az uniós fejlesztési pályázatok miatt. Jelenleg tízből négy vállalkozás gondolja úgy, hogy uniós támogatáshoz juthat, ami jelentős előrelépés az előző negyedévhez képest, amikor tízből csupán három vállalkozás nyilatkozott így. Mindez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy idén élénken beindultak a pályázati kiírások. Korábban írtuk, teljesülni látszik a kormány terve az uniós pályázatokkal kapcsolatban, mivel az eddig lekötött forrásokból már látszik, hogy ezekre a célokra utalható a pénzek 58-60 százaléka az eddig lezárt kiírásoknál. A legnépszerűbbek továbbra is a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kiírásai, azon belül is a kapacitásbővítésre szánt pénzek. A 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklus beruházásainak megvalósítására 2022-ig van idejük a vállalkozásoknak. Emellett a kormány az elmúlt időszakban többször jelezte, hogy állami támogatásból is fejleszthetnek elsősorban a mikro-, kis- és középvállalatok.
A munkaadói érdekképviseletek szerint továbbra is problémát okoz a munkaerőhiány. Amint arról beszámoltunk, a feldolgozóipar, a gyártás, valamint a kiskereskedelem és a turizmus-vendéglátás továbbra is szakemberhiánnyal küzd. A vállalkozói érdekképviseletek szerint a béremelések folytatása mellett a szakképzési rendszer erősítése jelentheti a megoldást. Továbbra is fejtörést okoz a mintegy 200 ezer közfoglalkoztatott integrálása is a versenyszférába, azonban a szakemberhiány sok szempontból demográfiai okokra vezethető vissza.
