A betegség elterjedésének felmérése jelenleg is folyamatban van, a hatósági állatorvosok a fertőzött telep három kilométeres körzetében vérvizsgálattal szűrik ki a beteg állatokat. A korábbi gyakorlattal ellentétben most nem vágják le a fertőzött állatokat, helyette 20 kilométeres körzetben rovarirtóval és a még be nem oltott állatok vakcinázásával védekezhetnek az állattartók. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint a korlátozás alá vont területeken – a védő- és megfigyelési zónában –, ahol nem kötelező a vakcinázás, a gazdák önkéntes alapon kérhetik a védőoltást, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.
Nem ismeretlen a hazai állattenyésztők előtt a vírus, tavaly Csongrád megyében jelent meg a kérődzőket érintő betegség. Bár a szúnyogok által terjesztett kór a szarvasmarhák esetében általában enyhe lefolyású, az emberre pedig akkor sincs hatással, ha fertőzött állat húsát fogyasztja, a betegség komoly gazdasági kárt okozhat. Az érintett körzetekben ugyanis tilos az élőállat-szállítás, ami akár teljes egészében ellehetetlenítheti hazánk élőmarhaexportját. Külföldre vagy nem lehet szállítani élő állatot, vagy csak hosszas procedúrák, például karanténozás és vérvizsgálat után adható el a jószág.
