– Bár sokan még nem akarják észrevenni, de mérséklődik a nagyfokú kereslet az ingatlanpiacon, ami egyúttal az árak stagnálását, sőt egyes helyeken csökkenését okozza – mondta a Magyar Idők érdeklődésére Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője, aki lapunknak már a nyár elején jelezte, hogy várható az árak mérséklődése. A második negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint is lényegében megállt a korábbi árnövekedés. Sőt az év első felében az olcsóbb ingatlanok felé tolódott el a kereslet, így a tényleges árszint több mint két százalékkal elmarad a 2015-ös átlagos eladási áraktól.
Balla Ákos kiemelte, hogy az utóbbi időben már a belvárosban is tapasztalható a nagyobb arányú ármérséklődés, főként a túlárazott kínálat miatt. De a bel-budai részek többségében is „lufiárakkal” lehet találkozni, és csak az igazán keresett, jó lakásokat veszik meg az érdeklődők a meghirdetett magas árakon. A külső kerületekben azonban kevésbé esett vissza az érdeklődés, és mivel ott jóval alacsonyabbak voltak a kiinduló árak, azok a legtöbb helyen egyelőre még fölfelé kúsznak.
A szakértők számítanak a lakáshitelezés bővülésére, ez ismét felfelé húzhatja az ingatlanárakat
A szakember hangsúlyozta: egyszeri hatások mozgatták meg erőteljesen az ingatlanpiacot az utóbbi egy-két évben. Együtt érvényesült ugyanis az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások és a bizonytalanná váló pénzügyi befektetések felől az ingatlanpiacra áramló tőke hatása. Bár most az eladók minél tovább megpróbálják fenntartani a magas árszínvonalat, Balla Ákos középtávon az árak 5-10 százalékos mérséklődésére számít, helyszíntől függően. Ez együtt jár azzal, hogy a lakásvásárláskor jellemző alkudozás ismét jellemzővé válik.
Az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője ezt némiképp másképp látja. – Egyelőre annyi biztos, hogy ott, ahol jelentős a forgalom, és pörög a piac, nem mérséklődnek az árak – mondta lapunknak Soóki-Tóth Gábor. – A lakáshitelezés a jegybank adatai szerint egyáltalán nincs túlpörögve, sőt a hitelkihelyezések bővülésére lehet számítani. Ez pedig nem az általános árcsökkenés felé mutat – fejtette ki, hozzátéve: nagy kérdés, hogy az új építésű lakások nagyobb számú megjelenése milyen hatással lesz. A szakértő szerint az árak mérséklődéséről szóló legtöbb híradás mögött marginális folyamatok állnak, de egy-egy lakástípus vagy környék keresletének visszaesését nem lehet kivetíteni az egész piacra.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH második negyedéves számai még nem lezárt adatok, és jellemzően először a kisebb települések kisebb összegű adásvételeit dolgozzák fel a hatóságok. Hozzátette, az ország legtöbb részén – így főként a nagyvárosoktól távol eső területeken – jóformán semmilyen piac nincs, csak esetleges tulajdonosváltások.
Mint arra Soóki-Tóth Gábor az OC eladási adatai alapján rámutatott, az év első kilenc hónapjában a legtöbb helyen drágulás látszik 2015 azonos időszakához képest. – A harmadik negyedévben a kerületek előző negyedévhez viszonyított árváltozása a 8 százalékos csökkenés és a csaknem 20 százalékos növekedés között mozog, a vidéki városokban pedig stagnálás vagy néhány százalékos áremelkedés látszik. Természetesen az elmúlt két év általános növekedési iránya mellett is megfigyelhető volt ilyen hullámzás – tette hozzá a szakember.
