Étolaj, cukor, kávé, esetleg műtrágya vagy élelmiszer-adalék – az utóbbi időszak büntetőügyeiben ezekkel a termékekkel próbáltak meg legtöbbször forgalmiadó-csalást elkövetni az idehaza működő illegális csoportok.
– Az árucikk valójában nem is olyan lényeges – mondta a Magyar Időknek nyilatkozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozóinak munkáját irányító helyettes államtitkár. Sors László kifejtette: az elkövetők nem ragaszkodnak egy-egy termékféléhez, nekik csak az illegális profit a lényeg. Így akik egyik nap még műtrágyával kereskedtek jogsértő módon, másnap már akár tejet is forgalmazhatnak, esetleg használt autókat hoznak be adózatlanul külföldről.
– A csalás lehetősége azonban egyre nehezebb idehaza, az utóbbi időben több intézkedés is született a költségvetést megkárosító cselekmények visszaszorításáért – mondta Sors László. A helyettes államtitkár elsőként arról számolt be, hogy a NAV idén új módszert alkalmaz az áfacsalók ellen. Az összetett, lépésről lépésre felépített rendszerben a hivatal emberei megfigyelik például azoknak a termékeknek az árát, amelyekkel gyakran követnek el visszaélést. A feltűnően alacsony ár ugyanis eleve gyanús.
– Egyeztetünk az egyébként irreálisan magas hasznot elérő, konkurenciát is ismerő ágazati szereplőkkel, szakmai szervezetekkel. De a hatóság munkatársai a boltokba, áruházakba is elmennek, és figyelemmel kísérik az árakat. Így ugyanis megállapítható, hogy konkrétan mely termékek ára túlságosan alacsony. Ezek után azt kell tisztázni, hogy mi az olcsóság oka – mondta a pénzügyi nyomozók vezetője.
– Lehetnek gazdaságilag indokolható és jogszerű tényezők, de sokszor arra derül fény, hogy a beszerzési láncban nem fizették meg az áfát, sőt megkísérlik visszaigényelni azt az összeget, amit elcsaltak – magyarázta Sors László, hozzátéve: ezen a ponton pörög fel a NAV rendszere. Ha kell, a pénzügyi nyomozók titkos módszerekkel szereznek információkat az elkövetőkről, a revizorok adóellenőrzést indítanak, a pénzügyőrök pedig az árut szállító kamionokat vizsgálják, illetve az országok közötti termékmozgásokra figyelnek.
– Az új, összehangolt módszer révén tulajdonképpen meg lehet mondani, hogy egyes kényes termékeknél adott pillanatban hány áfacsalással foglalkozó bűnszervezet működhet az országban – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Ezekre aztán a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel lesújt: büntető- és adóigazgatási eljárás indul, amiben a hiányzó adó fedezeteként az érintett szervezetek és magánszemélyek vagyonát is lefoglalja a NAV.
– A cél, hogy minél hamarabb lecsapjunk a tettesekre, és a lehető legnagyobb vagyont elvonjuk tőlük, s ezzel minél kisebb kár érje a költségvetést – húzta alá Sors László.
Levélben figyelmeztet a Hatóság
A korábbiakban gyakorta az okozott gondot, hogy a sokszor nagy nehézségek árán kiiktatott bűnszervezet helyére pár hét alatt egy másik illegális szerveződés lépett.
– Az új, összetett módszer erre a helyzetre is megoldást jelent – mondta a helyettes államtitkár. A probléma alapját az adja, hogy a legtöbbször nem bizonyítható, hogy a kereskedő – vagyis az a boltos, az az áruházlánc, amely a fogyasztóknak árulja a termékeket – tudott a visszaélésről. A NAV újabban tájékoztató levelet küld minden olyan üzletnek, boltláncnak, amelyhez a gyanú szerint áfacsaláshoz felhasznált árucikkek kerültek. A hivatalos iratban a hatóság felhívja a címzett figyelmét, hogy az egyik beszállítónál visszaélés lehetősége merült fel, és ez a beszerzési csatorna rá nézve is adójogi kockázatot jelent.
– Az utóbbi időben több kereskedő is úgy döntött, hogy ezentúl inkább magától a gyártótól szerzi be a terméket – mondta Sors László.
Egyre drágább a csalás
A helyettes államtitkár részletesen beszélt arról is, hogy az utóbbi években miként alakultak át az áfacsalások jellemzői. – Régebben voltak Magyarországon olyan idők, amikor egyetlen papírlap kitöltésével is el lehetett követni adóügyi visszaélést. Ma viszont már jóval nehezebb megtéveszteni az adóhivatalt – fogalmazott a NAV-nyomozók vezetője. A hatóság két éve például elektronikus rendszerrel követi nyomon az idehaza mozgó teherautók útját, ami alaposan feladja a leckét a tetteseknek. Aki nem akar egyből lebukni, annak nemcsak teherautóra és sofőrre kell költenie, de árut is vennie kell, amit tárolni szükséges, miként tiszta előéletű céghez sem juthat most már bárki egykönnyen.
– Mind több tényezőre kell figyelni, ami nyilvánvalóan megdrágítja a csalást – magyarázta Sors László. – Merthogy – folytatta – a visszaélésnek is megvannak a maga kiadásai, ezek az utóbbi időben megsokszorozódtak.
– Egyre több legális vagy legálisnak látszó gazdálkodási elemet kell beépíteni a csalási folyamatba, és ez komoly pénzt emészt fel – közölte a helyettes államtitkár, majd hozzátette: a NAV azért is vonja el az összes lehetséges értéket a tetten ért személyektől, hogy ne legyen anyagi utánpótlás. Voltak már olyan ügyek, amikor a kár összegének visszavétele térdre kényszerített egy teljes idehaza működő bűnözői hálózatot.
Újabb csapás jön
A helyettes államtitkár ezek kapcsán külön is kitért az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának csökkentésére.
– Az ötszázalékos mérték olyan alacsony, hogy többe kerül a csalás végrehajtása, mint az illegálisan megszerezhető vagyon – mutatott rá Sors László. Úgy fogalmazott: az ilyen lépések szinte azonnal tisztítják a piacot, az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az uniószerte problémát jelentő áfacsalásra nem lehet válasz hosszú távon a termékenkénti áfacsökkentés.
A helyettes államtitkár az igazi áttörést a következő év közepétől várja, amikor – a kormányzati tervek szerint – kötelezően életbe lép az online számlázás.
– A gazdasági folyamatokat az ügyletek megtörténtével azonos időben követheti nyomon a hivatal, ami a pénzügyi nyomozásban és az adóellenőrzésben is minőségi változást jelent. Már a bevallás előtt tudomásunk lesz arról, ki kinek és mit számláz – mondta Sors László.
A minisztérium szakembere úgy vélte, az adócsalások elkövetése olyan kihívást jelent a későbbiekben, amelyet a lebukás egyre nagyobbra növő esélye miatt a remények szerint kevesen vállalnak majd.
