Fontos döntést hozott tegnap az adósok szempontjából az Országgyűlés. A képviselőház 165 igen szavazattal, egy nem ellenében megszavazta azt a kereszténydemokrata javaslatot, amely a végrehajtási törvény szigorítását indítványozta. A változtatás értelmében ezentúl csak a becsérték száz százalékán lehet árverésen eladni az adósok ingatlanját. Az értéket csak egyesztendőnyi sikertelen próbálkozás után engedhetik lejjebb, de akkor is legfeljebb kilencven százalékra csökkenthető az ár.
Az új szabályozást érdemi előrelépésnek tekinthetik az érintettek, hiszen lakóingatlanok tekintetében eddig hetven százalék volt a legalacsonyabb érték, ami az idő múlásával adott esetben akár ötven százalékra is eshetett. Fontos új részlet még, hogy a felek – vagyis az adós és hitelezők – közösen megállapodhatnak egymással alacsonyabb eladási összegben is. Ez esetben pedig megszűnik minden fennmaradó követelés és tartozás.
Lényeges, hogy a szabályok azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a fizetésképtelen személynek csak egyetlen lakóingatlana van, és az érintett már a végrehajtás előtt hat hónappal abban a lakásban élt. A változtatást kezdeményező KDNP várakozásai szerint a módosítás akár 145 ezer családnak segíthet, számos adóst ugyanis – a kilakoltatási moratórium március elsejei lejárta miatt – most már az utcára kerülés réme fenyegethet.
Az új passzusok tulajdonképpen egy sajátos anomália káros hatásait igyekeznek tompítani. Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy az adósságát leküzdeni nem tudó magánszemély ingatlana 70-80 százalék körüli áron kelt el az árverésen. Az érintett elvesztette legfontosabb, legértékesebb vagyontárgyát, a befolyt összeg azonban nem fedezte teljeskörűen a tartozásait, így bár otthona már nem volt, tartozása még maradt.
Sokan méltánytalannak érezték, hogy az akár az életük munkájával felépített, megszerzett lakásuknak úgy kellett búcsút inteniük, hogy a bank továbbra is követelt tőlük bizonyos összegeket. Egyes szakmai vélemények szerint az árverési minimumár felemelése időszerű volt, az eddigi helyzet ugyanis extraprofithoz juttathatta a bankokat, miközben – adott esetben – a hitelfelvevők, az adósok kifosztásához vezethetett.
– Ha egy család önhibáján kívül anyagilag ellehetetlenül, akkor segítséget kell nyújtani neki, amit az államnak és a pénzintézetnek is kötelessége megadnia – így vélekedett a törvénymódosításról a KDNP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője. Harrach Péter örömtelinek nevezte, hogy gyakorlatilag teljes támogatást kapott az Országgyűlésben a bajba jutottak megsegítését célzó módosító javaslatuk. A párt alelnöke, Soltész Miklós ehhez hozzátette, hogy a javaslatot hosszú előkészítés előzte meg, beterjesztése előtt széles körű egyeztetést folytattak le. Kifejtette, hogy megvan a megállapodás lehetősége az adós és a hitelezők között, de semmiképp sem maradhat fenn olyan tartozás, amit a hitelezők még behajthatnának.
Vagyis ha már az otthonukat el kell hagyniuk az érintett családoknak, ne úgy kelljen újrakezdeniük az életüket, hogy adósság terheli őket.
A minap a Magyar Bankszövetség is ismertette álláspontját az ügyben. A pénzügyi szféra érdekképviseleti szervezete szerint az ingatlanárveréseknél a megemelt kikiáltási ár időben akár jelentősen elhúzhatja az eljárást, vagyis a vevő megtalálását, a késedelmi kamatok pedig tovább növelhetik a tartozást. Kovács Levente főtitkár azt mondta: a legkevésbé forgalomképes, lemaradó régiókban a kikiáltási árnak a kereslet fölé emelése azzal járhat, hogy lehetetlenné válik az adósok fizetőképességének helyreállítása. Az új szabályozás szerinte – végső soron – akár az újonnan hitelt felvevőknek is megdrágítja a kölcsönt.