Két részből állhat a kormány őszi növekedésösztönző intézkedéssorozata – tudta meg a Magyar Idők. A lépések egyik csoportja a munkaerőpiac kisebb-nagyobb gondjait igyekszik orvosolni, egyszerre tartva szem előtt a munkahelyteremtést és az egyes ágazatokban jelen lévő munkaerőhiányt.
A döntések másik részével a gazdaság fejlesztését, a modern technológiák elterjesztését és a hazai innovációt segítené a kormányzat. Utóbbi intézkedésekre azért van szükség, mert az elmúlt időszak világosan megmutatta: egy-egy ország akkor lehet sikeres, ha cégei olyan megoldásokat találnak ki és dobnak piacra, amelyekre másutt még nem gondoltak. Ebből a nézőpontból lehet nagy jelentőségű az őszi intézkedéscsomag egyik pontja. Eszerint az állam jelentős összegű adókedvezményt adna azoknak a befektetőknek, amelyek úgynevezett startup cégek elindulásához, fejlődéséhez adnak pénzt.
A szabályrendszer január elsején életbe lépne, az új paragrafusok már a következő évben 10-15 milliárd forintot hagynának az érintett befektetőknél.
A Magyar Idők – kormányzati forrásból – megismerte az elképzelés részleteit is. Ezek szerint az adókedvezmény kidolgozásakor német mintát vett alapul a kormányzat. Az állam társasági adókedvezményt kínálna minden olyan befektetőnek, amely részesedést vásárol, vagyis pénzt tesz hazai start- up cégbe.
A rendelkezések kiindulópontként meghatároznák, mit is jelent ez a manapság oly sokszor használt, de képlékeny tartalmú, idegen eredetű kifejezés. Startup jelzővel azt a vállalkozást illetnék, amely legfeljebb három éve létezik, éves nettó árbevétele nem haladja meg a százmillió forintot, maximum húsz munkavállalója van, s még részben sincs a tulajdonában más társaság. Fontos feltétel az is, hogy az adott vállalkozás ne tartozzon az államnak. Az elképzelés szerint az ilyen startup céget a magyar jogrend – a társaságiadó-törvény fogalomhasználatával – korai fázisú vállalkozásnak nevezné a jövőben.
Bizonyos feltételeket a befektetőkkel szemben is támasztana a kormányzati terv. A legfontosabb, hogy a befektetőnek nyilvántartásba kellene vétetnie magát, így válna jogosulttá a társaságiadó-kedvezményre. Az enyhítés – mint megtudtuk – számottevő volna. A befektető a korai fázisú cégben, vagyis a startup vállalkozásban szerzett részesedésének 25 százalékát kaphatná vissza adókedvezmény formájában. Az innovatív társaságba invesztálók így garantáltan hozzájutnának befektetésük negyedéhez, amit akár nyereségként is felfoghatnának.
A kormányzati terv lényeges pontja, hogy az új kedvezmény éppen abban az időszakban lenne elérhető, amikor az innovatív vállalkozás feltehetően még nem termel nyereséget, így osztalékot sem fizet tulajdonosának, vagyis a befektetőnek. A kedvezményt a részesedés megszerzésének évében és az azt követő három esztendőben, egyenlő részletekben lehetne igénybe venni, az egy-egy évre eső részlet felső határát pedig húszmillió forintban határoznák meg. Fontos persze, hogy a befektetőnek legyen más, nyereséget termelő hazai vállalkozása, a társaságiadó-kedvezményt csak ilyen szereplők érvényesíthetnék.
A szaktárcánál úgy számolnak: bőven megéri az államnak az innovatív cégek befektetőinek támogatása. Az új technológiák kifejlesztése és elterjesztése ugyanis fontos kitörési lehetőség, az ilyen tevékenységű társaságok nagyban hozzájárulhatnak a magyar gazdaság növekedéséhez. Fontos ugyanakkor, hogy az új adólehetőség ne nyisson kiskaput az ügyeskedők előtt.
Úgy tudjuk, a tervezet kidolgozói megfelelő részletszabályokat szövegeztek meg a visszaélések elkerüléséért.