A monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testülete tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy kész a hitelfeltételek szigorítására. Az MNB havi rendes kamatdöntő ülésén nem változtatott a kamatszinteken, így az alapkamatot 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig –0,15 százalékon hagyta.
Ez önmagában nem is szolgált meglepetéssel, ami ennél sokkal fontosabb volt, az az iránymutatás változása, ami együtt jár a jegybank eszköztárának számottevő áttervezésével is. Mindez egy többhavi munkafolyamat eredménye.
A monetáris tanács kész lépni, ha a piaci körülmények azt indokolnák – mondta tegnap az elemzői beszélgetésen Nagy Márton, az MNB alelnöke. Bár a szigorításra utaló konkrét üzenettel változott a jegybank fő iránymutatása, politikájának iránya viszont nem, vagyis továbbra is 2019 közepére látja fenntarthatóan elérhetőnek a háromszázalékos középtávú inflációs célt, ehhez pedig a mostani laza feltételek fenntartását látja indokoltnak.
A tegnap bejelentett lépések értelmében az MNB eszköztára leegyszerűsödik, a monetáris tanács döntött a három hónapos betéti eszköz 2018. végi kivezetéséről. A három hónapos betét jelenlegi 75 milliárd forintos állománya év végére nullára csökken. Ezzel lecserélődik a jegybank irányadó eszköze, a jövőben a jogilag előírt kötelező tartalék veszi át ezt a szerepet.
Szintén jelentős újítás, hogy 2019 elején ezermilliárd forintos keretösszeggel elindul a növekedési hitelprogram utóda, az NHP fix elnevezésű konstrukció. Ezzel a tanács célzottan kívánja elérni a hosszú, rögzített kamatozású kis- és középvállalati hitelek arányának növelését. Nagy Márton szerint a mostani 16-ról nagyjából 30 százalékra kellene emelkednie a rögzített céges hitelek arányának az új folyósítások terén.
Az MNB-székház homlokzata. Nem változott az alapkamat
Fotó: Bach Máté
Az új programmal így a jegybank ösztönzési oldalról érné el azt, ami a lakossági hiteleknél is cél, vagyis hogy az új szerződéseket minél hosszabb futamidőre, a mostani mérsékelt kamatszinteken fixáljanak. A vállalatok az új program keretében elérhető forrásokat fejlesztésekre fordíthatják, hitelkiváltásra nincs mód.
Az utóbbi időben egyre nagyobb nyomás alatt volt az MNB. Az amerikai kamatemeléseket megfejelte az általános bizalmi megingás, a török és még inkább az olasz gazdasági nehézségek okán. A fejlődő piacokon több helyen régóta nem látott válsággócok alakultak ki, Venezuela vagy Argentína helyzete a mostani folyamatokat látva elkeserítőnek tűnik.
Mindezek nyomán a forint is jelentősen meggyengült, az évek alatt beállt euróval szembeni 305-315-ös sáv – amelyet olyan jelentős geopolitikai események, mint a britek uniós kiválásáról szóló népszavazás, Donald Trump amerikai elnökké választása vagy a radikális jobboldal előretörése Franciaországban sem tudott érdemben elmozdítani – megdőlt, így jelenleg a 325-ös pont látszik az egyensúlyi állapotnak.
Ez nem jelent stabilitási kockázatokat a gazdaság egészére nézve, azonban a gyengébb árfolyam a jegybank fő horgonyának számító inflációra is kihat, így az MNB mostanra jutott el arra a pontra, hogy bejelentse: felkészült az eddigi különutas, feltétel nélküli lazítást szem előtt tartó politikájának hatékony áthangolására, ha azt a feltételek indokolják.
