Új állattenyésztési törvényt készít elő az Agrárminisztérium, erről Nagy István, a tárca vezetője beszélt a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) tegnapi küldöttgyűlésén. A miniszter hangsúlyozta: erős magyar mezőgazdaság nincs erős, szuverén állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül.
– Ezért 25 év után megalkotunk egy új állattenyésztési törvényt, amely megfelelő jogi keretet ad ahhoz, hogy megvédjük a magyar tenyésztés-szervezés értékeit és a hazánkban folyó tenyésztési munkát, továbbá megteremtjük a lehetőségét, hogy a hazai szervezetek a határainkon túlra is kiterjeszthessék tevékenységüket – emelte ki. A tervezet várhatóan még nyáron elkészül és az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerül.
– Olyan törvény készül, amely a magyar állattenyésztés jelenét és jövőjét határozza meg. Lehetőséget és egyben biztosítékot jelent a hosszú távú gazdaságos működéshez – fogalmazott a miniszter.
Jelezte: az állattenyésztés továbbra is prioritást élvez a kormányzati politikában, a cél az ágazat szakmai és piaci tevékenységének erősítése. Ezt a közös agrárpolitikára vonatkozó európai uniós reformtörekvések és a nemzeti támogatások esetében is kiemelt feladatként kezeli a tárca.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a tenyésztés-szervezési feladatokra korábban kiharcolt, 1,3 milliárd forint értékű támogatás 2018-ban is elérhető, és a tervek szerint a fajtaegyesületek és szövetségek a következő években is számolhatnak ezzel az összeggel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 után több szempontból is új időszak kezdődik. Nemcsak egy új uniós költségvetési ciklus veszi kezdetét, de egyes prioritások és az ezekre épülő támogatások elosztása is változik.
A következő időszak megoldandó feladatai között említette a legeltető állattenyésztési ágazatok és a szálastakarmány-ellátás fejlesztését, a nyomon követés biztosítását és a fogyasztói bizalom erősítését. Ennek érdekében az állatok és állattartó helyek központi nyilvántartását, az adatbázisok kezelését és fejlesztését tervezi a tárca.
Nem halogatható tovább az agrár-felsőoktatás és -szakoktatás felülvizsgálata sem. Nagy István szerint nemcsak színvonalas elméleti oktatásra van szükség, hanem olyan gyakorlati képzőhelyekre, mintagazdaságokra és mintatelepekre, ahol a fiatal generáció a gyakorlati alapokat, a felnőtt szakemberek pedig a munkájukat segítő legújabb ismereteket sajátíthatják el. Az agrárkutatásnak is komoly szerepet szánnak a jövőben.
– Büszkék vagyunk a tudásbázisunkra, de az így megszerzett ismereteket be kell csatornázni a gyakorlatba. Olyan tartalékaink vannak az állattenyésztésben és a kutatásban, amiket ki kell tudni használni – mutatott rá a miniszter.
A sertéságazat jövőjét veszélyeztető afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta: a legfontosabb, hogy féken tartsák a kór terjedését, a külpiacokkal pedig mielőbb megállapodás szülessen az importtilalom részleges feloldásáról. A tárcavezető hozzátette: ha a házisertés-állományt sikerül megóvni a kórtól – amiben az állattartóknak nagyon komoly szerepük van –, elkerülhető az összeomlás az ágazatban.
Farkas Sándor, a tárca parlamenti államtitkára, a MÁSZ elnöke történelmi pillanatnak nevezte a mostanit, hiszen véleménye szerint a szakma sosem volt ennyire egységes, mint napjainkban. Az együttműködés kiváló alapot biztosít a fejlődésre.
A tegnapi küldöttgyűlésen leköszönő elnök elmondta: a technológiai fejlesztés, a szakképzés mind hozzájárul ahhoz, hogy az állattenyésztés hatékonyabb legyen, ugyanakkor a minőségi takarmánytermesztés is elengedhetetlen része a sikeres gazdálkodásnak. Ezért meglátása szerint a jövőben szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a növénytermesztők és az állattenyésztők között.