Új állattenyésztési törvényt készít elő az Agrárminisztérium, erről Nagy István, a tárca vezetője beszélt a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) tegnapi küldöttgyűlésén. A miniszter hangsúlyozta: erős magyar mezőgazdaság nincs erős, szuverén állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül.
– Ezért 25 év után megalkotunk egy új állattenyésztési törvényt, amely megfelelő jogi keretet ad ahhoz, hogy megvédjük a magyar tenyésztés-szervezés értékeit és a hazánkban folyó tenyésztési munkát, továbbá megteremtjük a lehetőségét, hogy a hazai szervezetek a határainkon túlra is kiterjeszthessék tevékenységüket – emelte ki. A tervezet várhatóan még nyáron elkészül és az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerül.
– Olyan törvény készül, amely a magyar állattenyésztés jelenét és jövőjét határozza meg. Lehetőséget és egyben biztosítékot jelent a hosszú távú gazdaságos működéshez – fogalmazott a miniszter.
Jelezte: az állattenyésztés továbbra is prioritást élvez a kormányzati politikában, a cél az ágazat szakmai és piaci tevékenységének erősítése. Ezt a közös agrárpolitikára vonatkozó európai uniós reformtörekvések és a nemzeti támogatások esetében is kiemelt feladatként kezeli a tárca.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a tenyésztés-szervezési feladatokra korábban kiharcolt, 1,3 milliárd forint értékű támogatás 2018-ban is elérhető, és a tervek szerint a fajtaegyesületek és szövetségek a következő években is számolhatnak ezzel az összeggel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 után több szempontból is új időszak kezdődik. Nemcsak egy új uniós költségvetési ciklus veszi kezdetét, de egyes prioritások és az ezekre épülő támogatások elosztása is változik.
Kiemelt cél az ágazat szakmai és piaci tevékenységének erősítése
Fotó: Kurucz Árpád
A következő időszak megoldandó feladatai között említette a legeltető állattenyésztési ágazatok és a szálastakarmány-ellátás fejlesztését, a nyomon követés biztosítását és a fogyasztói bizalom erősítését. Ennek érdekében az állatok és állattartó helyek központi nyilvántartását, az adatbázisok kezelését és fejlesztését tervezi a tárca.
Nem halogatható tovább az agrár-felsőoktatás és -szakoktatás felülvizsgálata sem. Nagy István szerint nemcsak színvonalas elméleti oktatásra van szükség, hanem olyan gyakorlati képzőhelyekre, mintagazdaságokra és mintatelepekre, ahol a fiatal generáció a gyakorlati alapokat, a felnőtt szakemberek pedig a munkájukat segítő legújabb ismereteket sajátíthatják el. Az agrárkutatásnak is komoly szerepet szánnak a jövőben.
– Büszkék vagyunk a tudásbázisunkra, de az így megszerzett ismereteket be kell csatornázni a gyakorlatba. Olyan tartalékaink vannak az állattenyésztésben és a kutatásban, amiket ki kell tudni használni – mutatott rá a miniszter.
A sertéságazat jövőjét veszélyeztető afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta: a legfontosabb, hogy féken tartsák a kór terjedését, a külpiacokkal pedig mielőbb megállapodás szülessen az importtilalom részleges feloldásáról. A tárcavezető hozzátette: ha a házisertés-állományt sikerül megóvni a kórtól – amiben az állattartóknak nagyon komoly szerepük van –, elkerülhető az összeomlás az ágazatban.
Farkas Sándor, a tárca parlamenti államtitkára, a MÁSZ elnöke történelmi pillanatnak nevezte a mostanit, hiszen véleménye szerint a szakma sosem volt ennyire egységes, mint napjainkban. Az együttműködés kiváló alapot biztosít a fejlődésre.
A tegnapi küldöttgyűlésen leköszönő elnök elmondta: a technológiai fejlesztés, a szakképzés mind hozzájárul ahhoz, hogy az állattenyésztés hatékonyabb legyen, ugyanakkor a minőségi takarmánytermesztés is elengedhetetlen része a sikeres gazdálkodásnak. Ezért meglátása szerint a jövőben szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a növénytermesztők és az állattenyésztők között.
