Meghosszabbította a kormány a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA)működését, tavasztól pedig új befektetési konstrukciók jelennek meg – mondta a Magyar Időknek Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy a 2011-ben megkezdett munka folytatása mellett a jövőben a kormány gazdaságélénkítő terve, az Irinyi-terv is fontos befektetésösztönző lesz. Az Irinyi-terv fejlesztési célterületeihez kapcsolódva azokat a már működő, fejlődőképes kis- és középvállalkozásokat támogatják külön programokba illeszkedő kockázati tőke bevonásával, amelyek például a járműiparban, az orvostechnikai eszközök gyártása terén, az energetikai szektorban vagy az élelmiszeriparban tevékenykednek.
Ez részben egybeesik az alapkezelő korábbi célvállalati körével. Az elnök-vezérigazgató kiemelte: az új stratégiai irányok megnövelt forráskeretet jelentenek. Az új tőketermékek – az Irinyi-tervhez kapcsolódóan – több száz milliós vagy akár milliárdos nagyságrendű befektetéseket is lehetővé tesznek, a korábbi 100-200 millió forint kihelyezés helyett.
– A jelenleg kidolgozás alatt álló termékek nem csak az Irinyi-tervben meghatározott területeken nyitnak új lehetőségeket, de többek közt a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok élénkítése terén is – részletezte Csuhaj V. Imre. Ez utóbbi esetben a kormány célja, hogy tőkebefektetéssel segítse azokat a kis- és középvállalatokat, amelyek a környező országokra is kiterjesztik aktivitásukat. A döntés amellett, hogy a térségi együttműködést előmozdítja, nemzetpolitikai előnyökkel is szolgál. Ily módon egy szlovák vállalkozás is alapíthat Magyarországon tőketársulással leányvállalatot. Ezen tartós együttműködések megalapozásához jó lehetőséget kínál az 5-7 évre szóló pótlólagos tőke, mivel nem egyszeri akcióról, hanem legalább középtávú kapcsolatépítésről beszélünk. A konstrukció várhatóan már az év első felében megkezdheti működését.
Az egészségiparban is szerepet játszanak az SZTA befektetései
Az új tőkekonstrukciókhoz kapcsolódóan a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. egy szakmai támogató szolgáltatást is előkészít. Öt és fél év befektetői tapasztalata megmutatta, hogy a vállalkozások tulajdonosi köre mely kérdésben számít az állami befektető aktív részvételére: a finanszírozási szerkezet átalakításában, a piaci kapcsolatépítésében és a szabályozott, cégszerű működés feltételeinek megteremtésé-ben. Ezt kívánják sztenderd szolgáltatássá fejleszteni. A jövőbeni tervekkel kapcsolatban az elnök kifejtette: a tőkekonstrukciók szakaszosan lépnek be a piacra, és várhatóan 5-6 év alatt 60-70 milliárd forint volumenű új tőkebefektetés valósulhat meg. Ehhez tartozik további mintegy 15-20 milliárd forint privát befektetői tőke, ami az állami forráskihelyezést egészíti ki.
Csuhaj V. Imre sikeresnek nevezte a tőkealap működésének tavaly lezárult, első befektetési időszakát. Emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi Tőkebefektetési Alap mintegy 13 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt a vállalatok felé befektetés és tagi kölcsön formájában. – Csaknem száz tranz-akciót és 123 kapcsolódó finanszírozást valósítottunk meg, ezzel 2011 és 2016 között fokozatosan felépítettük a legnagyobb számosságú kisvállalati portfóliót a hazai piacon – részletezte az elnök. Fontos, hogy a befektetések egyenletesen oszlottak meg az ország egész területén. Olyan elmaradott térségekben is megvalósult 15–100 főt érintő munkahelyteremtés, ahol ez a népességmegtartás kulcstényezője.
A részesedésszerzés minden esetben tőkeemeléssel történt. Az alap segítségével elért tőkenövekmény lehetővé tette a vállalatok számára a hozzáférést további vissza nem térítendő támogatásokhoz, valamint hitelezési lehetőségeiket is javította. Csuhaj V. Imre kiemelte: emiatt elmondható, hogy a befektetett tőke nem csak közvetlenül, de közvetve is megtöbbszörözte az egyes vállalkozások pénzügyi lehetőségeit. Jellemző, hogy szinte minden esetben érdemi, privát tőke is társult a befektetésekhez, összességében a 13 milliárd forint 4,5 milliárd forint pótlólagos magántőke bevonását eredményezte.
– Az ágazatokat figyelembe véve napjainkban több területen jelentősnek mondható az alap részvétele – mondta Csuhaj V. Imre. Példaként említette a gépipart, az egészségügyet és biotechnológiát, a szennyvízipart, illetve a divat- és designvállalkozásokat. A cégek 70 százaléka már működő kisvállalkozás volt a programban, de 30 százalékuk induló vállalkozás. A feltőkésített kisvállalkozások
beszállítóikon keresztül sok mikrovállalkozásnak tették lehetővé a további terjeszkedést és fejlesztést, emellett számos cég az exportpiacokon is megjelent, kétszer-háromszor nagyobb arányban, mint az a hazai kkv-szektorra jellemző. A portfólióhoz tartozó vállalkozások 65 százaléka exportál vagy velük együtt indította el külpiaci tevékenységét.
