Új élelmiszer-biztonsági módszert dolgozott ki az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), az eljárás elsősorban a kiskereskedőknél megmaradt ételek eladományozását segítené. A kezdeményezés ugyanakkor nemcsak a boltokat, hanem a különböző vendéglátóhelyeket is érinti.
Az egyszerűsített módszer annyit jelent, hogy az érintett vállalkozásoknak nem kell részletesen tisztában lenniük az élelmiszer-adományozás veszélyeivel, mivel az eljárás tartalmaz olyan lépéseket, amelyekkel ellenőrizni lehet, hogy az adományozandó étel biztonságos-e. Ilyen például az eltarthatóság ellenőrzése, a hűtési lánc fenntartása, valamint a kommunikáció biztosítása az adományozó és az adományozott között.
Nagy szükség volt az új metódus kidolgozására, mivel az élelmiszer-pazarlás napjainkra óriási mértéket öltött, s egyre nagyobb problémát jelent az Európai Unió egész területén. Az Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) felmérése szerint 1,3 milliárd tonna, vagyis a világon megtermelt élelmiszer egyharmada vész kárba évente.
Ugyanakkor eddig hiába volt meg a szándék az egyes vállalkozásokban arra, hogy a megmaradt ételt odaadják a rászorulóknak, sokszor nem tudták, miként tehetik mindezt az élelmiszer-biztonsági szabályok betartása mellett. Az új rendszeren belül ugyanakkor egyedül az egyes allergének okozta problémáktól tarthatnak az adományozók, illetve hogy az árucikkeket helyesen használják-e fel a rászorulók – például a nyers és a főtt ételek esetében.
Az új kezdeményezés tisztán átlátható folyamatábrákat használ a gyártás fokozatainak összegzésére és egyszerű táblázatokat, amely a kisvállalkozóknak bemutatja az étel ellenőrzésének rendszerét a veszélyes áruk kiszűrésétől az ellenőrző intézkedésekig. A diagramok és táblázatok általánosak, így az élelmiszeripari szereplők könnyen be tudják illeszteni a saját vállalkozásukba azokat.
Marta Hugas, az EFSA vezető tudósa szerint ez az egyszerűsített kezdeményezés segíteni fogja a kisvállalkozásokat az ételadományozásban, és csökkenti a pazarlást, amely az EU egyik elsődleges feladata.
Az élelmiszer-pazarlás itthon sem ismeretlen probléma, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi felmérése szerint éves szinten fejenként több mint 68 kilogrammnyi étel kerül ki a kukába, ami a teljes élelmiszer-vásárlás 10-11 százalékát teszi ki. Az uniós átlag egyébként 92 kilogramm, amit elsősorban a régebbi, magasabb vásárlóerejű tagállamok adatai húznak felfelé.
A felmérés eredményei szerint a legtöbb élelmiszer-hulladékot a kész ételekből megmaradt ételmaradék teszi ki, ezt követik a különböző sütőipari termékek, mint a kenyér, a kifli és a zsemle. Dobogós helyen vannak a friss zöldségek is, majd a tejtermékek és a friss gyümölcsök következnek a sorban. Számos kezdeményezés indult annak érdekében, hogy évről évre kevesebb élelmiszer végezze a szemétdombokon.
A Nébih ezért indította el néhány éve a Maradék nélkül programot, a cél az, hogy 2020 végére nyolc százalékkal csökkentsük a háztartásokban keletkező, elkerülhető élelmiszer-hulladék mennyiségét. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület munkája pedig elsősorban az üzletláncokban megmaradt, még fogyasztható ételek és alapanyagok megmentésére fókuszál.
A szervezet 2017-ben 350 partnerszervezetén keresztül több mint háromszázezer embernek juttatott el ingyenesen közel 9300 tonna élelmiszer-adományt. Az átadott termékek között volt pékáru, zöldség-gyümölcs, tejtermék és húsáru is. Az élelmiszerek csaknem kilencven százaléka az egyesülettel kapcsolatban álló kereskedelmi láncokból jut el a nélkülözőkhöz, míg a maradék tíz százalék gyártóktól érkezik a szervezet központi raktárába.
A Tesco 205 magyarországi áruházából már több mint 160-ban bevezette élelmiszermentő programját – adta hírül tegnap az áruházlánc, amely 2014 szeptemberétől 2018 novemberéig több mint 17 ezer tonna élelmiszert ajánlott fel jótékony célra, ez nagyságrendileg 43 millió adag ételnek megfelelő mennyiség. Stratégiai tervei szerint 2020-ra minden közép-európai, így az összes magyar áruháza készen áll majd arra, hogy az élelmiszer-felesleget jótékony célra átadja.
Világnap az élelmiszer-biztonságért
Már az idén minden a biztonságos élelmiszerek előnyeiről szól majd június hetedikén, amelyet az ENSZ tavaly decemberben jelölt ki az élelmiszer-biztonság világnapjának. Az ENSZ végül tavaly decemberben szavazta meg az erről szóló előterjesztést. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint hazánkban az élelmiszer-biztonság kiemelt terület, amelynek fontosságát az EU-ban az elsők között ismerte fel a kormány. Az élelmiszerlánc biztonságának fenntartása – a vállalkozások támogatása és a fogyasztói szemléletformálás mellett – folyamatos aktív jelenlétet és figyelmet igényel, az élelmiszer-hamisítás ugyanis világviszonylatban a második legjelentősebb feketegazdasági tevékenység. A tárca jelezte: az élelmiszeripar fejlődése, a csalók, hamisítók rendre megújuló trükkjei miatt elengedhetetlen a hatósági munka fejlesztése is.