A brit hatóságok és szolgálatok mindmáig sötétben tapogatóznak a gatwicki drónrepülések ügyében. Bár a nemzetközi sajtó érdeklődése megszűnt azóta, hogy a hadsereg elhárítórendszert telepített, így a forgalom újraindulhatott, azonban az tény, hogy a zárlat idején legalább negyven drónberepülést észleltek a repülőtér légterében, és emiatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy máshová irányítani.
A legfontosabb kérdés, hogy vajon a jövőben más repülőtéren is megismétlődhet-e a londoni eset. Vagy hogy amatőr dróneregetők műve volt-e, esetleg profi hekkerek, netán terroristák állnak a háttérben?
Akárhogy is, a dróntechnológia már itt van, rendelkezésre áll, és számos biztonsági vagy gazdasági területen teljesen új feltételeket teremt majd. Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója korábban azt mondta kérdésünkre, hogy a drónok száma a világon hat-hét éven belül tízmillióra emelkedhet, hazánkban 2020-ra a drónos repülések száma elérheti a napi harmincezret – most éppen ennyi kereskedelmi légi járat közlekedik naponta Európában.
A drónokat ma még legtöbben gyerekjátéknak, hobbinak, esetleg az esküvői fotózás segédeszközének tekintik. Hamarosan azonban mindenestül felforgathatja az életünket, ha a levelet, a pizzát, a neten rendelt könyvet vagy okoseszközt már nem futár, hanem drón szállítja házhoz.
A repülőgépek közlekedését is akadályozhatják a távirányítós szerkezetek
Fotó: Reuters
Ám itt korántsem ér véget a pilóta nélküli repülőeszközök felhasználása, mert a médián, filmiparon kívül az építőipar, a térképészet, a mezőgazdaság, a logisztika, az infrastrukturális hálózatok fenntartása vagy a biztosítások területén is forradalmat robbanthatnak ki a mesterséges intelligenciával és villámgyors internettel (5G) működő, repkedő robotszerkezetek.
A gatwicki dróntámadás rávilágít, hogy ezeknek az eszközöknek a hatósági ellenőrzése, irányítása, a szabályszegők ártalmatlanná tétele elkerülhetetlen lesz a közeljövőben.
A hazai légi irányítás számára világos – mondta Szepessy Kornél –, hogy a meglévő eszközeivel képtelen irányítani a megszámlálhatatlan drónt. A jelenlegi szabályok szerint ha egy repülőgép fel kíván szállni Magyarország területén, annak ezt be kell jelentenie a légi irányításnál, amely engedélyt ad, és nyomon követi a haladását. Csakhogy egy néhány dekás szerkezet, amely alig emelkedik a házak teteje fölé, láthatatlan a szolgálatok számára, és nincs is értelme irányítani. Erre a célra egy emberi beavatkozás nélkül működő, egyszerre akár több ezer repülőeszközt azonosító, követő és szükség esetén beavatkozó informatikai rendszer létrehozása szükséges.
A drónok nem most először röpködtek a személyszállító gépek közelében. A legnagyobb videómegosztón látható egy felvétel, amelyen a kamera a leszálló repülőgépet fölülről fényképezi. Volt már olyan baleset, amikor a leszálló gép nekiütközött egy rossz helyen cirkáló drónnak. A balesetveszélyes légi eseményekkel foglalkozó bizottság (Airprox Board) adatai szerint 2018 novemberéig 128 vészhelyzetet jegyeztek fel csak az Egyesült Királyságban. A drónokról és más repülő szerkezetekről szóló „aircraft proximity” jelentések túlnyomó részében – az összes beszámoló közül 117 esetben – egyértelműen azonosították a pilóta nélküli, távirányítású repülőket.
A gatwicki incidensről egyesek azért feltételezik, hogy szándékos károkozás történt, mert ez az a repülőtér, amelynek csak egyetlen fel- és leszállópályája van. Az egyetlen pálya blokkolása egyet jelent a teljes légikikötő lezárásával. A hatóságok nem túl bőbeszédűek az elkövetőkkel kapcsolatban – az incidens idején letartóztatott helyi házaspárt, szégyenszemre, rövidesen szabadon engedték –, azonban az beszédes, hogy Gatwick védelméről azóta a brit légierő, illetve az izraeliek által kifejlesztett Drone Dome rendszer gondoskodik.
