Tavaly Magyarországon 97 befektetésen keresztül 87 vállalat részesült összesen 12,1 milliárd forint kockázati- és magántőke-befektetésben; ezek 76 százaléka az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az informatika és elektronika, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott – közölte éves összesítésében a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA). Az ügyletek átlagos mérete a 2015. évi 274 millió forintos átlag után 145 millió forint volt tavaly. Míg 2015-ben a legnagyobb öt tranzakció az összes befektetett tőke közel 20 százalékát tette ki, addig 2016-ban a 24 százalékát. A tranzakciók egyenlőtlenül oszlottak meg a negyedévek között: az év második negyedéve volt a legerősebb, ekkor 59 kockázatitőke-befektetés zárult, illetve egy magán-tőkebefektetésre és három kiszállásra is sor került a HVCA közlése szerint.
Az első sikeres Jeremie-exit a Cryo Innovation Kft.-é volt, amely egy, az embrió fejlődését figyelő eszközt gyárt
A piacon nagy váltás történt, mivel tavaly bezárult a Jeremie-alap, az Európai Bizottság által az Európai Beruházási Alappal (EBA) közösen létrehozott kezdeményezés pedig a legjelentősebb tényezője volt a hazai piacnak. A Jeremie program befejezése általában is éreztette hatását a hazai cégfelvásárlási piacon, illetve annak nyilvánosságán. A pénzügyi tanácsadással foglalkozó cég, az EY napokban megjelent éves összeállítása alapján 2015-ben a cégfelvásárlások nagyjából 40 százaléka volt nyilvános, ez tavaly 26 százalékra esett, mivel fokozatosan eltűntek a Jeremie program keretében kötött ügyletek. – Bár 2016 második felére a Jeremie program kifutása miatt visszaestek a kockázati befektetések, én mégis bizakodó vagyok, és ezt csupán átmeneti megtorpanásnak érzem. A múlt év végén ugyanis új, állami hátterű startupprogramot hirdettek meg, ami várhatóan új lendületet ad majd a befektetéseknek – mondta Zsembery Levente, a HVCA elnöke.
Az államnak meglehetősen ambiciózus tervei vannak a kockázatitőke-beruházások tekintetében. Mint azt korábban lapunknak Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta, az állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap (SZTA) évi öt-tíz hazai kis- és középvállalatot (kkv) szeretne tőzsdére segíteni. A kormány még a múlt év végén döntött az SZTA szerkezetének átalakításáról, így nagyjából hetvenmilliárd forintra rúg a több célra felhasználható keret. Ennek egyik alfejezete a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely húszmilliárd forinttal gazdálkodhat.
A tőzsdétől még távol lévő hazai kisebb cégeknek a hagyományos kockázatitőke-befektetőkön túl lehetőségeket nyújt még a tavaly szintén állami pénzből indított, Zsembery által említett program, amely kifejezetten az ilyen vállalati kezdeményezéseknek a fejlesztését támogatja. E cégeknek azonban az eddig általunk megismert beszámolók szerint nem tekinthető tényleges célnak a tőzsde, lévén egy sikeres, többéves együttműködést záró kockázatitőke-kiszállást követően sem érik el azt a méretet, ami ezt lehetővé vagy indokolttá tenné. Ezek alapján a tőzsde szempontjából itthon inkább a kiforrott termék- vagy szolgáltatási palettával rendelkező cégek lehetnek a célpontjai a piacon régebb óta működő cégeket kereső magántőke-beruházásnak.
