A versenyképesség növelése kiemelt feladata a következő időszaknak, ehhez azonban a hazai kis- és középvállalkozói szektor termelékenységét is évi hat százalékkal kell emelni 2030-ig – hangsúlyozta tegnap Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttgyűlésén.
A kkv-szektor termelékenysége jelenleg harmada a nagyvállalatokénak, miközben számuk jelentős. A jelenlegi különbséget csak abban az esetben lehetne a normálisnak mondható szintre, a nagyokéhoz képest felére csökkenteni, ha megvalósulhatna az évi hatszázalékos termelékenységiszint-emelés.
Ehhez a jegybank alelnöke szerint hat területet kell fejleszteni. Fontos terület a technológia, mivel a versenyképesség a legkisebbeknél jelentősen növelhető az innovatív megoldásokkal és a humántőke fejlesztésével. A kkv-knál problémát okoz a mérethatékonyság kérdése is.
Nagy Márton kiemelte: jelenleg 90 százalékos a mikrocégek aránya, így szükség lenne a kis- és középvállalkozói körben a nagyobb méretű cégek aránya. Az exportban is le vannak maradva a kicsik, a kivitelből mindössze hat százalék a részesedésük, míg a nyugati országokban ez az arány ennek legalább a kétszerese.
Az importnál pedig a hozzáadott érték növelésére lenne szükség. Az MNB alelnöke a vállalatihitel-állomány évi 10-15 százalékos növekedését is szükségesnek tartja annak érdekében, hogy 2030-ra GDP-arányosan a jelenlegi 17-ről 30 százalékra nőjön. Szintén nagy problémát okoz, hogy a jegybanki növekedési hitelprogram ellenére tavaly történelmi mélypontra süllyedt a vállalkozói szféra eladósodottsága, a közepes cégek felének van hitele, de a legkisebbek tíz százaléka is törleszt valamilyen kölcsönt.

Egyetért a fenntarthatósághoz vezető célokkal a jegybank és az iparkamara vezetése
Fotó: Teknős Miklós
A bankrendszer ráadásul nem nyújt megfelelő finanszírozást a kkv-knak. Nagy Márton hozzátette: a célok megvalósításához hozzájárul, hogy mára hosszú távon megőrizhetővé vált hazánk pénzügyi stabilitása.
Parragh László, az MKIK elnöke arról beszélt, hogy a kamara egyetért a jegybank által felvázolt irányokkal, mivel a következő években a fenntartható fejlődésre kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez a gazdaságot segítő hatékony államra, a költségvetési fegyelem megtartására, a termelékenység növelésére, az adóék további csökkentésére, a feketézés visszaszorítására, a rugalmas foglalkoztatási formák meghonosítására, valamint a szak- és felnőttképzésben részt vevők számának növelésére kell helyezni a hangsúlyt.
A kamarai vezető beszédében felidézte: ma már a monetáris és fiskális politika nem elegendő a fenntarthatósághoz. Az egészségügyben, az oktatásban és a nyugdíjrendszerben végbemenő változások ugyanis indokolttá teszik ezeknek az alrendszereknek az átalakítását. Ehhez jó alapot ad az Innovációs és Technológiai Minisztérium felállítása, ugyanis az új intézményrendszernek köszönhetően már a kormányzati struktúrában is megjelenik a tudásalapú gazdaságot támogató irány.
A kkv-kkal kapcsolatban a kamarai vezető azt hangsúlyozta: a kis cégeket ösztönözni, segíteni kell annak érdekében, hogy minél sikeresebben be tudjanak csatlakozni a beszállítói láncokba. Parragh László emlékeztetett: a kamara és a kormány szorosan együttműködik a felsorolt irányok megvalósításával kapcsolatos munkában.
Korábban beszámoltunk róla, hogy mind a jegybank, mind a kamara elkészítette azt a javaslatcsomagot, amelyet a kormány figyelembe vesz a költségvetés elkészítésekor. A büdzsét a korábbi évekhez hasonlóan még a nyári ülésszakban elfogadhatja az Országgyűlés, ezáltal a gazdaság és a társadalom időben, kiszámítható módon fel tud készülni 2019-re.