Jól halad az elhagyatott zártkertek megújítását célzó program, az elmúlt években országszerte több mint 140 hektárnyi terület rendezése valósulhatott meg.
Az Agrárminisztériumtól megtudtuk: a zártkertek hasznosításával kapcsolatos problémák megoldására 2015-től a Tanyafejlesztési program segítségével nyerhettek forrást az érintettek. Az eltelt három év alatt mintegy 69 település 90 pályázata nyert támogatást. A mintaprogramok több mint 770 millió forintból valósulhattak meg.
Jelentős igény van arra, hogy a hajdani veteményeseket, gyümölcsösöket rendbe hozzák
Fotó: MTI
Becslések szerint hazánkban 200 ezer hektárnyi területen 1,15 millió, jelentős részben elhanyagolt állapotú zártkerti ingatlan található. Jellemzően néhány száz négyzetméteres hobbitelkekről van szó. Ezeket a földeket a legtöbbször szőlőként vagy gyümölcsösként tartják nyilván a földhivatalokban, ám a valóságban már nagyon keveset művelnek a tulajdonosaik.
A városok közelségében kialakított, korábban hobbikertként funkcionáló területek jó része az utóbbi évtizedekben elveszítette a funkcióját.
A nagyvárosok vonzáskörzetében lévő telkeket jórészt beépítették a tulajdonosok, míg az ország más részein csak a gaz nő a kertek jelentős részében. A tárca szerint fontos lenne megőrizni ezeken a helyeken található értékeket és termelési potenciált.
– A kis parcellás művelésű dombvidéki szőlőhegyek és az alföldi gyümölcsöskertek a magyar táj karakteres elemei, ezért értékeinek megőrzése, megóvásuk kiemelt feladat – mutatott rá kérdésünkre Nagy István agrárminiszter. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiderült az is, hogy a zártkertek problémáinak rendezésére országos szinten jelentős igény van, egyre több helyen szeretnének új életet lehelni a valaha szebb napokat látott kiskertekbe.
Az elmúlt három évben a Tanyafejlesztési program részeként nem volt lehetőség arra, hogy a zártkerti gazdálkodás megteremtését biztosító alapvető infrastruktúra kiépítését is támogathassa a kormány.
Így például a zártkerti utak járhatóvá tétele, a víz- és áramvételi lehetőségek biztosítása, valamint a vadvédelmi kerítések létesítése is váratott magára. Nagy István jelezte: ezt a problémát felismerve a kabinet egy önálló program létrehozásáról döntött, amelynek elsődleges célja, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely a már gondozásba vett területek megközelítését segíti elő, és amely lehetőséget teremt az elhanyagolt területek mezőgazdasági hasznosítására.
– A program nem a lakóövezet kialakításához szükséges infrastruktúra-fejlesztést kívánja támogatni – húzta alá. A fejlesztésekre az idén mintegy kétmilliárd forintot különítettek el, amit az önkormányzatok vissza nem térítendő támogatásként nyerhettek el, egyenként legfeljebb tízmillió forintos összeghatárig. Az érdeklődés minden várakozást felülmúlt.
A pályázatra a megadott határidőig 688 támogatási kérelem érkezett be, ebben az önkormányzatok több mint 6,5 milliárd forint támogatási összeget jelöltek meg. A tárca végül 198 projektet nyilvánított nyertesnek.
Az agrárminiszter szerint a közel három és félszeres túligénylés is azt mutatja, hogy országos szinten óriási igény van a zártkerti területek rendbetételére, a mezőgazdasági hasznosítást segítő, infrastrukturális háttér megteremtésére.
