– Üdvözli az építőipar, hogy új közbeszerzési törvény készül, a hozzá kapcsolódó építésügyi kormányrendelettől sok érdemi változást, előrelépést várunk – mondta lapunknak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Koji László az építési beruházási célú ajánlatkérések kapcsán kiemelte, hogy a készülő törvény alapján kifejezetten csak az ár alapján nem lehet majd dönteni, a minőség is fontos szempont lesz.
Mint hangsúlyozta, mindez azért fontos, mert különösen az épületépítéseknél sokszor irreálisan alacsony áron kötöttek meg szerződéseket. Az elnök szerint régi, komoly problémája ez az építőiparnak, hiszen az aránytalanul alacsony áron tett ajánlat sok vállalkozás szemében a túlélés egyik eszköze, de ebbe rengetegen buktak aztán bele. – Építkezések álltak le, és a lánctartozások is nőttek emiatt – mondta Koji László. Az ÉVOSZ elnöke szerint a túlzottan alacsony ajánlat meghatározásához hasznos iránymutató lehet a minimális rezsióradíj figyelembevétele. Ha egy pályázó ajánlata pedig ez alá esne, akkor azt csak alapos indoklással tehesse meg. Az aránytalan árajánlatok elkerülésére szerepel a szövetség javaslatai között az is, hogy az ajánlatkérő az adott létesítményre az ár-érték arányok figyelembevételével számítsa ki a bekerülési költségek becsült értékét. – A közzétett becsült érték az ár-érték irányába hangolja az ajánlatokat. Túl kell jutni az építési piac recessziós időszakának irreális mértékű árszóródásán – magyarázta Koji László. Az ÉVOSZ szerint emellett szűkíteni indokolt a becsült értékhez mért nem kockázatos ár sávját is, a jelenlegi plusz-mínusz 20 százalékról legfeljebb plusz-mínusz 15 százalékra. Koji László megjegyezte: olyan a világon nincs, ami nálunk eddig működött: a helyes ár-érték megajánlása 40 százalékos eltérést egyszerűen nem jelenthet az ajánlatok között. Hozzátette, a javasolt plusz-mínusz 15 százalékból eredő 30 százalékos sáv is nagyon tág határ.
Koji László pozitívumként említette, hogy a tervek szerint az adminisztrációs terhek jelentősen csökkenni fognak a nyilatkozati elv érvényesülése által. Ez azt jelenti, hogy a pályázóknak a feltételek teljesítéséről elég lenne csupán nyilatkozniuk, hatósági dokumentumokat csak a végül nyertes pályázónak kellene letennie az asztalra. Az „előre nem láthatóság” kezelésében is előrelépést jelenthet az új törvény, hiszen a nagy értékű munkáknál a legjobb tudással megállapított árra, munkára leszerződve is menet közben merülhet fel számos nem várt dolog.
Az új közbeszerzési törvény tervezetét májusban nyújtotta be az Országgyűlésnek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a képviselők ősszel fogadhatják el a javaslatot. A törvény a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel várhatóan november 1-jén lép hatályba.
A Miniszterelnökség lapunkkal azt közölte, az építésügyi kormányrendelet szövegét jelenleg dolgozzák ki, az egyeztetéseken az illetékes szakterület mellett a szakmai kamarák is részt vesznek. Az irreálisan alacsony árra vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a részletszabályok kidolgozása folyamatban van.
A Közbeszerzési Hatóság első félévi összesítése szerint a közbeszerzési eljárások 31,3 százalékát tették ki az építési beruházások. Az eljárások értékét tekintve viszont jóval nagyobb, 41,6 százalékos szeletet vágott ki az építőipar.
