Több mint 21 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány abból a 114,6 milliárd forintból, amelynek a forrása az Európai regionális fejlesztési alap.
A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) elérhető hitelkonstrukcióban 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre – számolt be erről a Magyar Idők is korábban. Legfeljebb 20 éves futamidőre családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint, kétmillió forintig pedig nem szükséges hitelfedezetet biztosítani. A pénzintézet és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben úgy döntött, hogy szeptember 1-jétől változtatásokat léptetnek életbe, így a hiteltermék könnyebben elérhetővé válik az érdeklődők számára.
– Amennyiben a hiteligénylő 2 millió forintot elérő vagy azt meghaladó kölcsönt venne fel, a tőkekitettség 70 százalékáról 50-re mérséklődik az elvárt fedezet mértéke – mondta korábban Rákossy Balázs, az NGM európai uniós forrásokért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy a korszerűsítendő ingatlan rendeltetésszerű használatát nem kell majd fűtési célú energiaszámlákkal igazolni.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) most arra is felhívja a figyelmet, hogy péntektől az önrész helyett a saját forrás fogalmát vezetik be a hitelt nyújtók. Ez egyszerre tartalmazhat önerőt és állami támogatást is, így a hitel vissza nem térítendő támogatással kombinálható majd.
Az intézet szerint jó irány az is, hogy a hitelprogramban lehetőség van a lakás-takarékpénztári számlán lévő, az állami támogatással és betéti kamattal növelt megtakarításokkal történő rész-, elő- vagy végtörlesztésre. A módosult feltételek enyhítettek a lakóközösségek (társasházak és lakásszövetkezetek) jelzálogi, illetve óvadéki feltételein.
A hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség azonban kedvezőtlenebbnek tűnik, mint a lakástakarék-pénztári konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat, ez pedig a MEHI szerint visszafoghatja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.
A változtatások szerint – közölte az intézet – a hitel utófinanszírozásúvá válik a gyakorlatban: csak a saját erő teljes felhasználása után, a termékre vagy szolgáltatásra kiállított számla ellenében fizet a bank. Ez a szabály a banki eljárási határidők miatt azt feltételezi, hogy a felújító képes saját forrásból finanszírozni a beruházás jelentős részét.
Gondot okozhat, hogy a kivitelezés elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60 százalékánál nem lehet több. A jelenlegi piaci folyamatok azonban azt mutatják, hogy a munkadíjak jobban növekedtek, mint az anyagköltségek. Ezért előfordulhat, hogy nem lesz elszámolható a munkadíj teljes összege.
Ez pedig – a kiíró legjobb szándéka ellenére is – a feketepiacot erősítheti. A mindössze 10 százalékos saját erő vonzó feltétel, ám a gyakorlat szerint a kivitelezők általában az anyagköltséget kérik be előlegként. Éppen emiatt 10 százaléknál jóval nagyobb saját forrással kell rendelkezni ahhoz, hogy az előleget ki lehessen fizetni.
A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, így leegyszerűsödhet a hitelfelvételen gondolkodók dolga. A hitelkérelmek benyújtásával nem kell kapkodni, hiszen egészen 2022. december 31-ig fogadja be azokat a pénzintézet. Az idén áprilisban indított hitelprogram iránt a korábbi tájékoztatások szerint folyamatos az érdeklődés, ám az eddig elbírált kérelmek száma nem ismert.