Sikeresnek bizonyul a 2015-ben Bicske, Martonvásár és Vál összefogásával útjára indított Pannónia szíve térségfejlesztési program. A programban szereplő mintegy százféle fejlesztési elképzelés mentén olyan új beruházásokat valósítanak meg 23 település érintettségével, amelyek a korábbi hátrányokkal szemben turisztikai-gazdasági szempontból újrapozicionálják a fővárosi agglomeráció egyik stratégiai területét.
A közös stratégia a helyi értékek megőrzésén túl azok láthatóvá tételét, illetve a fejlődés érdekében történő felhasználását képviseli, legalapvetőbb célja a helyi infrastruktúra fejlesztése, a települések közmű- és úthálózatának megfelelő szintre emelése, a jó minőségű szolgáltatások nyújtása, továbbá a térségben élő munkaerő jobb életkörülményeinek biztosítása. Ezek nélkül ugyanis az idelátogató turisták sem tudnak minőségi szolgáltatásokhoz jutni. A Vál völgyében tervezett kulturális fejlesztések a meglévő értékekre alapoznak, a rekreációhoz és sporthoz kapcsolódó fejlesztések pedig azt a többletértéket jelentik, amelyek kiegészítik a turisztikai vonzerőt.
– Összefogáson alapul a Pannónia szíve program, amelyre a kormány is kiemelt figyelmet fordít: az átfogó koncepció részeként a Velencei-tó, a Váli-völgy és a Vértes kiemelt térséggé válhat. Az a szándékunk, hogy helyi értékeken alapuló, akár nemzetközi szintű turisztikai célponttá fejlődjünk – mondta Tessely Zoltán, Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa.
A térség fideszes országgyűlési képviselője ismertette, a már eddig elkészült beruházások által Pannónia szíve mára felkerült a magyar turizmus térképére, ebben például két olyan új kerékpárút is szerepet játszik, amely Fejér megyét bevonja az európai kerékpáros hálózatba. A térség zászlóshajója Etyek, a főváros szőlőskertjeként ismert borturisztikai központban számos beruházás valósult meg az elmúlt időkben, de több elképzelés vár még támogatásra.
A Magyar Turisztikai Ügynökség a Pannónia szíve programból 13 projekt közvetlen támogatásáról nyújtott be előterjesztést a kormánynak, a beruházások a negyedik Orbán-kormány alatt megvalósulnak a budapesti agglomeráció fejlesztésének részeként – mondta a miniszterelnöki biztos.
Megjegyezte, a térség fejlődésében a megerősödött egyházi kapcsolataik is szerepet játszanak, emellett a már megvalósult közútfejlesztések is komoly előrelépést jelentenek.
Kitért rá, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia miatt sokat emlegetett környék képviselői büszkék arra, hogy sportrégióvá is válnak. Ugyanis nem csupán a futball területén emelkednek ki, hanem a tervek szerint a Velencei-tó jelentette vízi sportolási lehetőségek mellett a jövőben egy kerékpáros és egy teniszakadémiát is építenek a térségben.
A kerekasztal-beszélgetésen Felcsút, Vál, Vértesacsa, Tabajd, Alcsútdoboz, Csabdi vezetői ismertették a már megvalósult beruházásokat, illetve a további terveket.
Így például Alcsútdobozon pályázati forrásból műemlék gazdatiszti épületet, régi kazánházat újítanak fel, utóbbit kulturális céllal. Tabajdon oktatási intézmények, iskola, óvoda fejlesztése van napirenden, zajlik a településkép fejlesztése. Vértesacsán 160 millió forintból vízminőség-javító program kezdődik, illetve a Vál-völgyi kisvasút fejlesztése hamarosan eléri Vértesacsát, ahol megújul a régi állomásépület és környéke.
Válon az Ürményi-kastélyt és az azt körülvevő épületeket és a parkot is helyreállítják, eközben megépül az Etyek–Gyúró–Vál–Vereb településeket összekötő közút, továbbá a térségbe irányuló zarándokút egyik állomásaként a székesfehérvári egyházmegye már elkezdte a váli katolikus templom felújítását. Felcsúton saját forrásból kibővítik a meglévő óvodát, több infrastrukturális fejlesztés, orvosi rendelők létrehozása zajlik, illetve létrehozzák a Vál-völgyi iskolaközpontot.