Egyelőre kevés adattal rendelkeznek a munkaadói érdekképviseletek a minimálbér és a garantált bérminimum megemeléséből adódó problémákról, azonban az már látszik, hogy nem mentek tömegesen tönkre a kisvállalkozások. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozói szektor egy része csak áremelésekkel, valamint egyéb intézkedésekkel tudta megoldani a magasabb fizetések kigazdálkodását.
– Azoknak a vállalkozásoknak okozta eddig a legkomolyabb gondot a béremelés, amelyeknél a termeléshez szükséges alapanyagot, technológiát a megrendelő adja, a vállalkozás pedig a munkaerőt nyújtja – mondta a Magyar Időknek Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke. Ebben az esetben a megrendelő fizet a munkaerőért, a tevékenységért, de még az alapanyagot, valamint a munkaeszközt is ő adja. A dolgozót ugyanakkor az adott vállalkozás biztosítja, ráadásul általában hosszú távú szerződésekben foglaltak szerint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cég nem kap több pénzt a megrendelt munkáért, viszont a megemelt béreket már neki kell kigazdálkodnia. Ráadásul ez a foglalkoztatási forma leginkább az amúgy is alacsony jövedelmezőségű ágazatokban, a textil-, bőr- és ruhaiparban a jellemző. Vadász György kiemelte: az iparszövetség már megkereste a problémával kapcsolatban a kormányt. Az elnök hozzátette, hogy a szövetség egyébként támogatja a bérfelzárkóztatási programot, ami a munkaerőhiány kezelésének, a versenyképesség javításának fontos eszköze.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke lapunk kérdésére emlékeztetett: az ország összes Coop üzletében végrehajtották a bérminimum megemelését, de a 25 százalékos többlet jelentős terhet rótt a boltokra. A legtöbb vidéki településen megtalálható üzletláncnál a dolgozók 80 százaléka bérminimumot keres. Az érdekképviselet vezetője kiemelte: a Coop vezetése megtette a szükséges lépéseket, így várhatóan nem kell boltbezárásokra, leépítésekre készülni. Megemlítette, a fogyasztás januárban a vártnál magasabb volt, így keletkezett bizonyos árrés. Emellett 1,5 és 4 százalék közötti áremelést is végrehajtott az üzletlánc, de csak a nem alapvető élelmiszereknél, amelyek egyébként is drágábbak, így az emelés mértéke nem feltűnő. Nemcsak a béremelés miatt volt szükség az áremelésre, hanem azért is, mert a beszállítók is csak áremeléssel tudták kompenzálni a fizetésnövekedést, így az üzlethálózatnak kettős kiadással kellett számolnia. Zs. Szőke hozzátette: reményeik szerint az idén már nem okoz nagyobb gondot a bérek kigazdálkodása, de a forgalomnövekedési, fogyasztási adatok befolyásolhatják a boltok pénzügyi helyzetét.
Kerestük a nagy munkaadói érdekképviseleteket is. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége csak a későbbiekben ígért részletes tájékoztatást. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kérdésünkre arról beszélt, körlevelet küldtek a tagvállalkozásoknak, hogy felmérjék a béremeléssel kapcsolatos tapasztalataikat, az intézkedés hatásait, az eredményekről csak később tudnak beszámolni. Az már látszik, hogy a könnyűiparban, valamint a kereskedelem egy részében tapasztalhatók nehézségek, de tömeges létszámleépítésekről, valamint vállalkozások tönkremeneteléről nincs tudomásuk. Rolek hozzátette: az első negyedéves adatok után a kormány és az érdekképviseletek a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán tekintik át az eredményeket, ennek függvényében döntenek arról, hogy kell-e egyéb intézkedéseket hozni.
