A munkaerőhiány kezelése érdekében egyre több szó esik az általában jellemző, heti 40 órás foglalkoztatás mellett a rugalmas megoldások elterjesztéséről; a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az ide sorolható részmunkaidős foglalkoztatásnál a folyamat éppen ellentétes. Az első negyedévben a több mint 4,4 millió munkavállaló elenyésző része, 4 százaléka, 206 ezer ember nem dolgozott teljes munkaidőben, 50 ezer fővel kevesebb, mint 2014-ben.
Ez az arány Nyugat-Európában a 25 százalékot is eléri. A szakértők szerint itthon továbbra sincs hagyománya a részmunkaidős foglalkoztatásnak. Hajdan leginkább a válság éveiben dolgoztak hivatalosan részmunkaidőben, sok vállalkozás a munkaerőköltség csökkentése miatt vissza is élt a lehetőséggel.
– A munkaerőhiány miatt a foglalkoztatóknak mindinkább érdekük, hogy alkalmazottjukat részmunkaidő helyett teljes állásban foglalkoztassák – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda.
A Liga Szakszervezetek elnöke felidézte, a részmunkaidős foglalkoztatottakat mérő statisztikában jellemzően két csoport szerepel. Értelemszerűen idetartoznak azok, akik valóban nem az általános heti 40 órás munkaszerződéssel dolgoznak. Ugyanakkor a létszám azokat is tartalmazza, akik négy órára vannak bejelentve, de a valóságban többet dolgoznak, a jövedelmüket pedig zsebbe kapják.
Mészáros Melinda kiemelte: a minimálbér-emelések hatására év elején általában megnő a részmunkaidős foglalkoztatás, ami a trükközésre utal. Ugyanakkor a visszajelzések alapján a szakemberhiány a fekete- és szürkefoglalkoztatást is mérsékelte.
Ennek oka, hogy a munkavállalók már tudatosabbak, jobban odafigyelnek foglalkoztatási viszonyuk rendezettségére, ráadásul a megváltozott munkaerőpiaci tendenciák miatt hatékonyabban képesek fellépni az esetleges érdeksérelmek ellen, mivel könnyebben el tudnak helyezkedni máshol, amit a munkaadó is tud. Korábban mind a tényleges részmunkaidőben dolgozók, mind a szürkén foglalkoztatottak tartottak állásuk elvesztésétől, jövedelmük kiesésétől.
Négy-hat órás alkalmazottak a szezonális szolgáltatásoknál vagy a kereskedelemben jellemzőek
Fotó: Bach Máté
– Magyarországon nincs hagyománya a részmunkaidős foglalkoztatásnak, a létszámcsökkenéshez ezért hozzájárul, hogy a munkaadó – szintén elsősorban a szakemberhiány miatt – teljes munkaidőben alkalmazza – részletezte az érdekképviseleti vezető.
A részmunkaidős foglalkoztatás jelenleg sem a munkavállalónak, sem a munkaadónak nem éri meg. A dolgozó önmagában a sokszor csak napi négyórás munkavégzéssel nem tud a megélhetéséhez szükséges jövedelemre szert tenni. Az így kapott munkabér gyakran kiegészítő jellegű, emellett a későbbi nyugdíja is jóval alacsonyabb lesz.
A munkaadónak pedig a munkaidő beosztását bonyolítja, és nagyobb adminisztrációs teherrel jár két négyórás dolgozó alkalmazása egy nyolcórás helyett. Nyugat-Európában, ahol jóval elterjedtebb a részmunkaidős foglalkoztatás jellemzően rugalmasan, több munkahelyen is dolgozik egy ember. Erre itthon is meg lenne a lehetőség.
Mészáros Melinda kiemelte, bizonyos ágazatokban, például az ipar területein a kötött műszakbeosztások miatt jóval alacsonyabb a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma. A biztosítási és pénzügyi szektorban, valamint az egyéb jól fizető ágazatokban szintén nem elterjedt a napi 4-6 órás munkaidő. Jellemzően ezzel a munkaidő-beosztással a kisebb vállalkozások élnek, azokban az ágazatokban, ahol gyakoribb a szezonális munka, de ide sorolható a kereskedelem is.
A Liga elnöke hozzátette: a szabálytalan foglalkoztatás visszaszorításának érdekében tovább kell erősíteni a munkavállalók tudatosságát. A szakszervezet emellett a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező cégekről is nyilvántartást vezetne, akár kedvezményben is részesítve őket. A jogszerűtlenül foglalkoztató vállalkozásokról pedig az adóhatóság tesz közzé listát havonta
