Bár meglehetősen eltérőek a szokásaik, a hazai 19 és 29 év közöttiek több mint 44 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással – derül ki a K&H ifjúsági indexének 2018 második negyedéves adataiból. A hitelintézet nyolc éve indított K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedője mellett – amelynek deklarált célja segíteni a fiatalok pénzügyi szemléletváltását – a 30 év alatti korcsoportot szondázó indexből az látható, hogy fokozatosan javul a fiatalok pénzügyekhez való tudatos hozzáállása.
Az október utolsó napjára eső takarékossági világnap azért született, hogy a takarékoskodás, s vele a pénzügyi oktatás, képzés megfelelő figyelmet kapjon; ezért ezen a napon érdemes megnézni, hogy állnak a hazai fiatalok ehhez a kérdéshez – emelte ki Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója közleményükben.
A K&H ifjúsági indexéből az is kiderül, hogy a 19 és 29 év közötti fiatalok megtakarítási viselkedése nagyon különböző. Több mint negyedükre, 27 százalékukra jellemző a leginkább tudatos attitűd, ők minden hónap elején félretesznek egy adott összeget. Fordítva gondolkozik minden ötödik fiatal: ők a hónap végén megmaradt pénzt teszik el, 31 százalék pedig csak alkalmanként takarít meg, amikor épp úgy alakul, hogy maradt pénzük a hónap végén.
A maradék 22 százalék válaszából viszont azt lehet megtudni, hogy ők semmilyen módon nem takarítanak meg. A félretett forintok hiánya leginkább a munkanélküliekre (43 százalék) és a nyugati megyékben élőkre (31 százalék) volt jellemző, legkevésbé pedig Budapestre, ahol csak 13 százalék nem tesz félre valamilyen összeget minden hónapban.
Összességében megtakarítással a megkérdezett fiatalok 44 százaléka rendelkezett, ami illik a 2017 hasonló időszaka óta tapasztalt mérsékelten növekvő tendenciába. Az aktív keresők esetében ennél természetesen magasabb az arány, 52 százalékuk rendelkezik megtakarítással.
A K&H ifjúsági indexe szerint a megtakarítási célját firtató kérdésre a legtöbben a lakásvásárlást említették (51 százalék), ugyanakkor nagymértékben nőtt azok aránya, akik nem említettek konkrét célt, csak általános tartalékot. Ez utóbbiak tették ki a megkérdezettek 43 százalékát.
A megtakarítások átlaga megközelítőleg 400 ezer forint volt 2018 második negyedévében, ez az összeg pedig az iskolai végzettség növekedésével együtt emelkedik. Míg az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek átlagosan 270 ezer forint megtakarítása van, addig a magasabban képzett válaszadók átlagosan 1,7 millió forinttal rendelkeznek.