Kivezeti a kormány a kereskedelmi törvény multicégek által sokat kritizált, 2014-es módosítását. Eszerint megtiltották a napi fogyasztási cikkek értékesítését azon nagykereskedelmi cégeknek, amelyek évente legalább 15 milliárd forintos nettó árbevételt érnek el ezzel a fő tevékenységgel, azonban két egymást követő évben veszteséget vagy nullás eredményt termelnek a mérlegbeszámolójuk szerint.
A második veszteséges esztendőt követő évtől érvényes korlátozás lehetőségét a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter által benyújtott módosító indítvány törölné 2019-től, amennyiben a parlament megszavazza azt.
Indoklásuk szerint az Európai Bizottság – amely két évvel ezelőtt a törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen – úgy foglalt állást, hogy a szabályozás nincs összhangban a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Brüsszel tavaly júliusban indokolással ellátott véleményi szakba léptette az eljárást, a mostani törvényjavaslat pedig azt szolgálja, hogy hatályon kívül helyezzék a kifogásolt rendelkezést.
A Magyar Idők megtudta: az ellenzéki sajtó által az indítvány kapcsán megfogalmazott állításokkal szemben szó sincs arról, hogy a kormány meghátrált volna az uniós bürokraták előtt, illetve hogy felpuhult az eddig képviselt kereskedelempolitika, ami azzal jár, hogy immár szemet hunynának a korábban több nemzetközi áruházláncnál is tetten ért trükkös könyvelések fölött.
Sőt az uniós elvekhez igazítva a mostani korlátozást újabb piacszabályozó intézkedés követheti, amely hasonló elvek mentén ugyancsak az adóelkerülést akadályozná a kiskereskedelemben – értesültünk.
A legnagyobb piaci szereplő korábban évekig veszteséget mutatott ki Magyarországon
Fotó: Bach Máté
Emlékezetes, a 2014 decemberében elfogadott jogszabályi korlátozás indoklásában Varga Mihály korábbi nemzetgazdasági miniszter azt írta: a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat.
Évekig jellemző volt például a piacvezető cégeknél, hogy veszteséges eredményt mutattak ki könyveléseikben, miközben a folyamatosan bővülő lakossági fogyasztásban a piac minden szegmensében nőtt a kiskereskedelmi értékesítés volumene. Az az évről évről nyilvánosan elérhető mérlegadatokból is kiolvasható, hogy azok a cégek, amelyek a bevallásaikban korábban papíron halmozták a veszteségeket, miközben külföldi anyavállalatuknak jelentős kifizetéseket juttattak el, a veszteséges működés tiltásának megvalósulása előtti évben pozitív eredményről számoltak be.
A leglátványosabb ebben a hazánkban a legnagyobb értékesítési felülettel rendelkező Tesco áruházlánc volt, amely nyilvános beszámolói szerint svájci fióktelepe révén 2009 és 2013 között összesen 41,7 milliárd forint pénzügyi eredményét mentesítette a társasági adó megfizetése alól.
Brüsszel szerint azonban a cégeknek a bezárással való fenyegetettség miatt megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni a magyar piacra vagy terjeszkedni kívánnak itt. A kötelezettségszegési eljárás során a kormány már tavaly jelezte az uniónak, hogy a szankcionálás módjaként a bezárás helyett nyitottak más, a közösségi elveknek megfelelő megoldásra, az adóelkerülést azonban továbbra sem támogatják semmilyen területen.
