A hitelezők a korábbinál jóval többször kezdeményeztek hivatalos eljárást az idén adósaik ügyében – tudta meg a Magyar Idők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara érdeklődésünkre elkészítette a 2016-os kimutatását, melyből kiderült: január eleje és szeptember vége között szinte pontosan 375 ezer procedúra vette kezdetét, vagyis a hitelezők ennyi alkalommal kérték a követelés hatósági beszedésének megindításához szükséges dokumentum, az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását a közjegyzőktől. Az érték majdnem tizenöt százalékkal magasabb a múlt esztendő azonos időszakában rögzített kérelemnél.
Az emelkedés lehetséges okai között a közjegyzői kamara elnöke először az érvényesített követelések megoszlására tért ki. Tóth Ádám felidézte: az eljárások nagyjából kétharmadát kezdeményezték a közműcégek és a telekommunikációs társaságok, ami nem meglepő, hiszen az elmaradt díjak és a kifizetetlen telefonszámlák hosszú évek óta vezetik a pénzbehajtási listát. Ezek mellett bőven akadtak parkolási büntetések miatt indult procedúrák.
Manapság is sokan döntenek úgy: mivel indokolatlannak tartják, hogy a városok parkolódíjat szednek, ezért inkább nem fizetnek, s ha kell, bíróság előtt védik meg álláspontjukat. A tömegközlekedésért sem fizet mindenki, a bliccelők ügyei így gyakorta kötöttek ki a közjegyzők előtt. – A hitelkártya- és az áruhitel-tartozásokat érintő ügyek viszont igen ritkák voltak idén, ahogy a cégek közötti elszámolási vitákból sem volt túl sok – mondta Tóth Ádám.
Megjegyezte ugyanakkor: a pénzbehajtások számának emelkedése – megfelelő gazdasági viszonyok között – a fellendülés jele is lehet. Követelés ugyanis csak akkor van, ha a cégek és a magánszemélyek szerződéseket kötnek, megrendeléseket adnak és kötelezettségeket vállalnak. Az ügyletek számának emelkedése pedig szükségképpen magával hozza a szerződésszegések számának emelkedését is. – Minden jel arra mutat, hogy a magyar gazdaság most ebben a helyzetben van – vélekedett az országos közjegyzői kamara vezetője.
Az idei adatsorban további lényeges elem, hogy a végrehajtók elé is több eset került, mint korábban. Ehhez tudni kell, hogy miután a közjegyző kiállítja a fizetési meghagyást, az adós több megoldás közül választhat. Dönthet úgy, hogy kiegyenlíti tartozását, ekkor a folyamat abbamarad. Általában annak sincs különösebb akadálya, hogy az érintett egyezséget kössön hitelezőjével, s részletekben vagy későbbi időpontban rója le adósságát, miként arra is van mód, hogy az adós bíróság elé vigye a tartozást.
Ha azonban a jogorvoslathoz rendelkezésre álló időszak az ügyfél ellenkezése, egyezségkötés vagy a hiányzó summa megérkezése nélkül telik el, a hitelező ismét a közjegyzőhöz fordulhat. A hivatalos személy ekkor állíthatja ki azt a dokumentumot, amelynek alapján a végrehajtó elvonhatja az adós fizetésének egy részét, s akár vagyontárgyait, ingatlanját is dobra verheti. A végrehajtók elé a korábbi években az esetek nagyjából hetven százaléka került, az idei ügyekből viszont száz közül átlagosan már nyolcvan esetben merült fel az ingóságok, az ingatlan elárverezésének lehetősége.