- Az állam esetleges pluszbevételeit a béreket terhelő adók és járulékok csökkentésére kell fordítani
- Az online pénztárgéprendszer nagyon bevált, többek között ennek az innovatív lépésnek köszönhető a gazdaság fehéredése
- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a forgalmi adó mérséklése nem feltétlenül jelenik meg a lakossági árakban, tehát az emberek nem biztos, hogy kevesebbet fizetnek a boltokban
- Az áfát nem csökkenteni kell, hanem minél nagyobb mértékben be kell szedni
– A legújabb kimutatások szerint 2017 első hat hónapjában 140 milliárd forinttal emelkedtek az adóbevételek a múlt esztendő első fél évéhez képest. Ön szerint levonható-e ebből a részadatból bármilyen következtetés?
– Megítélésem szerint igen. Ha röviden akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, működik az a rendszer, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jó ideje szorgalmaz. Bővebben kifejtve arról van szó, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépései és kedvező makrogazdasági folyamatai nyomán Magyarország most már a versenyképesség javítására helyezheti a hangsúlyt. Ennek pedig az az alapja, hogy a feketegazdaság elleni lépések, vagyis az adóbeszedés fejlesztése immár több bevételt hoz a költségvetésnek, mint amit a kormány az adóterhek mérséklésére és a bérek emelésére fordít. Ez pedig amellett, hogy versenyképesebbé teszi a magyar gazdaságot, növeli a társadalom életszínvonalát is.
– Pontosan miben áll az a rendszer, amit az ÁSZ megfelelőnek ítél az adóügyekben?
– Fenntartható kifehérítésnek neveztük el a folyamatot. Ennek lényege, hogy egyszerre kell csökkenteni az adókat és szigorítani az adóhatósági ellenőrzéseket. Vagyis a legálisan működő résztvevők terhét enyhíteni kell, a feketegazdaság szereplőit pedig vissza kell terelni a jogszerűség talajára. Az ebből származó hasznot pedig újabb adó- és járulékcsökkentésre, illetve a bérek felzárkóztatására lehet fordítani. Ezzel mindenki csak nyerhet. Az idei féléves bevételi adat azért fontos, mert azt mutatja meg, hogy a kormány is felismerte a fenntartható kifehérítésben rejlő lehetőségeket. A kabinet az online pénztárgépek rendszerbe állításával, az áruforgalom ellenőrzésével, valamint az utóbbi évek adócsökkentéseivel elindította ezt a folyamatot, s a módszer működik, hiszen csökkenő adók mellett is több érkezett az államkasszába idén, mint tavaly. Fontos megjegyezni azt is, hogy a szürkegazdaság aránya idehaza korábban meghaladta a 25 százalékot. Látva a 2017 első félévi adatokat, ez az arány már szinte biztosan 20 százalék alatt van. Tovább kell haladni ezen az úton és meg kell célozni a szomszédos Ausztria szintjét, ami nagyjából 12 százalék, és a legalacsonyabb érték az egész EU-ban.
Domokos László: Minden új rendszert a gyakorlatban kell kipróbálni, és utána levonni a tanulságokat
– Hogyan érhető el a cél?
– Először is folytatni kell az eddigi adóügyi lépéseket. Ehhez jó tudni, hogy Magyarország egyik komoly versenyképességi hátránya abban áll, hogy még mindig magas a munkát, a béreket terhelő adók és járulékok szintje. Ez az elmúlt években meghaladta az 55 százalékot, ami a legmagasabb érték volt az egész unióban. Tavaly már csökkent az elvonás, és 49 százalék alá esett, de a környező országok szintje és az EU-tagállamok átlaga is alacsonyabb ennél. Magyarországnak tehát tovább kell közelítenie a 40 százalékos értékhez, ami leginkább a személyi jövedelemadó és a járulékok mérséklésével érhető el.
– Ön szerint csak a munkavállalás terhein kellene csökkenteni, vagy szükséges volna faragni az általános forgalmi adón (áfa) is?
– Az áfa rendkívül érzékeny adónem, érdemes vele vigyázni. Mivel ez a köztehertípus jelenti a költségvetés bevételeinek egyik legnagyobb részét, ezért akár néhány százalékos csökkentés is százmilliárdos kiesést jelenthet. Az Állami Számvevőszék évek óta figyelmeztet erre a kockázatra, ezért én óvatosságot javaslok az áfacsökkentés kiterjesztése kapcsán. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a forgalmi adó mérséklése nem feltétlenül jelenik meg a lakossági árakban, tehát az emberek nem biztos, hogy kevesebbet fizetnek a boltokban, a költségvetésen viszont könnyen lyukat üthetnek a kieső összegek.
– Ha már az áfánál tartunk, jövőre lép életbe a feketegazdaság elleni legújabb intézkedés, az úgynevezett online számlázás. Az ÁSZ mit vár ettől a lépéstől?
– Minden új rendszert a gyakorlatban kell kipróbálni, és csak azután lehet levonni a tanulságokat. Az ugyanakkor tény, hogy az online pénztárgép rendszer például nagyon bevált, többek között ennek az innovatív lépésnek köszönhető a gazdaság fehéredése. Álláspontom szerint az áfát nem csökkenteni kell, hanem minél nagyobb mértékben be kell szedni, vagyis az adóhatósági ellenőrzésre kell helyezni a hangsúlyt. A várhatóan újabb pluszbevételt pedig, ismétlem, a béreket terhelő adók és járulékok csökkentésére kell fordítani. Ez a lépés ugyanis egyszerre szolgálja a gazdaság, a lakosság és az állam érdekét.
Ömlik a pénz a kincstárba
A legfrissebb kimutatás szerint 2017 első hat hónapjában az öt legnagyobb adótípusból összesen 5506 milliárd forint folyt be az államkincstárba. Az összeg felülmúlja a tavalyi esztendő időszakos értékét: 2016 első hat hónapjának adóbevétele 5365 milliárd volt, a növekedés tehát 140 milliárd forintot tett ki. Nagy többlet az szja-nál és a társadalombiztosítást megillető összegeknél, így a járulékoknál és a szociális hozzájárulási adónál jelentkezett. Ez azért érdekes, mert az utóbbi közteher idén jelentősen csökkent. A vállalkozások által fizetendő adó január 1-jén a korábbi 27 százalékról 22 százalékra mérséklődött. – A kormány számítása bevált – nyilatkozta lapunknak a napokban a nemzetgazdasági miniszter helyettese. Tállai András kifejtette: a múlt év végén a kormányzat, a munkaadók és a munkáltatók képviselői hosszú távú egyezséget kötöttek egymással, amelynek az volt a lényege, hogy az állam enyhít a vállalkozások terhein, ha a munkáltatók érdemben növelik a dolgozók fizetését. – A megállapodásnak az volt a fő célja, hogy megszűnjön az alacsony bérek korszaka, a magyar fizetések évről évre közelebb kerüljenek a nyugati jövedelmekhez. Tállai rámutatott: a hazai javadalmak manapság ugrásszerűen nőnek, egyre több a legális munkahely, s jelentős a gazdasági növekedés. Mindezt úgy, hogy az állam több pénzből gazdálkodhat, mint korábban.
