– Nemrég bejelentette, hogy készül az új turisztikai országmárka, amely évtizedekre meghatározza majd, mit gondolnak rólunk a külföldiek. Mi a koncepció lényege?
– Az országmárka számunkra nem egy termék, hanem a nemzeti büszkeségünk, a nemzeti identitásunk megnyilvánulása. A turizmus a hazaszeretet egy formája. Szeretnénk megosztani a világgal a hazánk iránt érzett szeretetünket. A számok azt mutatják, hogy Budapest és Magyarország népszerűbb, mint valaha. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly egyetlen év alatt kétmillió vendégéjszaka-többletet értünk el, a turisták összességében közel 30 millió éjszakát töltöttek el hazánkban, ami 51 százalékos növekedést jelent a 2010-es adatokhoz képest. Azt szeretnénk elérni, hogy az ide érkező vendégek maradjanak tovább még egy napot, és ismerjék meg történelmünket, egyedülálló kultúránkat, vizeinket, gasztronómiánkat.
– Lesznek konkrét marketingakciók is?
– Az első – főként Budapestre fókuszáló – külföldi kampány májusban kezdődik, és a legnagyobb 12 küldőpiacot célozza meg, de a környező országok határ menti településein is megjelennek majd a reklámok. Magyarország új országmárkája a szeptember 27-én Budapesten megrendezendő UNWTO World Tourism Day csúcsrendezvényen mutatkozik be, ezután pedig intenzív, integrált marketingkommunikációs kampány indul a legfontosabb külföldi piacainkon.
Guller Zoltán: Előnyös a helyzetünk a piaci versenyben
Fotós: Éberling András
– Szó volt arról is, hogy az új országmárka alapvetően a biztonságra épül, amely világszerte kiemelt szemponttá lépett elő az utazások kiválasztásakor.
– Munkánk során együtt dolgozunk az Alkotmányvédelmi Hivatallal és az illetékes kormányzati szervekkel is. A turizmus egy olyan szektor, amelyet alapjaiban határoznak meg a külső körülmények, olyanok, mint a technológiai újítások, az utazási szokások változása vagy éppen a mindenkori biztonsági helyzet. Azt látjuk, hogy az utazók manapság máshogy akarják eltölteni az idejüket, mint korábban: élményeket keresnek, nem pusztán szép helyszíneket. Mindeközben biztonságban akarják érezni magukat és a családjukat – ez minden felmérés szerint nagyon fontos a vendégeknek. Ezen a területen nem számít semmilyen rangsor, mi úgy gondoljuk, hogy alapvetően kétfajta ország létezik ma Európában: ahol biztonságos az élet, és ahol nem. Szerencsére Magyarország az előbbiek közé tartozik, ami világosan látszik az országba érkező turisták számának dinamikus növekedéséből. E szempontok összessége az, ami hatást gyakorol a szektor hosszú távú stratégiájára is.
– A statisztikákból az látszik, hogy az egyébként a válságot követő években folyamatosan növekvő beutazóturizmusban 2015 őszén megtört a lendület. Mi okozta a megtorpanást?
– 2015-ben a nyár végi magyarországi menekülthelyzet egyértelműen éreztette hatását a turizmusban. A KSH adatai szerint az események sok európait visszatartottak az utazástól, és októbertől megtört az egész évben jellemző markáns, olykor két számjegyű bővülés a külföldi vendégéjszakák számában. A 2015 októberében országos szinten mért 2,8 százalékos visszaesés pedig egyértelműen annak volt köszönhető, hogy a világot bejárták a Keleti pályaudvar előtt táborozó migránsokról készült képek, a nyugat-európai vendégek egy része pedig úgy döntött, hogy nem utazik ide.
Hívatlan vendégek. 2015 őszén a magyarok is belekóstolhattak, milyen az élet a migránsokkal
Fotós: Kurucz Árpád
– Mivel Budapest-központú a beutazóturizmusunk, a fővárosban nagy károkat okozhatott a migránsok megjelenése. Erről is vannak adataik?
– A főváros turizmusára különösen rossz hatással voltak a történések, Budapesten 2015 októberében 8 százalékkal, novemberben és decemberben 7-7 százalékkal kevesebb külföldi vendégéjszakát regisztráltak Európából. A külföldi vendégek elmaradását is elsősorban Budapest szenvedte meg: októberben Európából 8 százalékkal, novemberben és decemberben 6, illetve 5 százalékkal érkeztek kevesebben a megelőző évhez képest. A tengerentúli piacok közül Kínából mérséklődött akkoriban a bővülés üteme: az Egyesült Államokból novemberben 9 százalékkal jött kevesebb utazó, és még decemberben is, mikor a legforgalmasabb a téli városnéző turizmus, 0,5 százalékkal csökkent az onnan érkező vendégek száma Budapesten. Erre sem előtte, sem utána nem volt példa. Az, hogy napjainkban hazánk biztonságos desztináció, vitán felül áll. Egy példa: a 2017-es Global Peace Index 163 országot tartalmazó rangsora szerint a legbiztonságosabb országok: Izland, Új-Zéland, Portugália, Ausztria és Dánia. Magyarország a 15. helyezett, s olyan államokat előz meg, mint Németország (16.), Finnország (17.), Svédország (18.), Belgium (19.) vagy Szlovákia (26.), Lengyelország (33.), Franciaország (51).
– Számít-e a nemzetgazdaság szempontjából, hogy továbbra is biztonságos úti célként tartsanak számon a nemzetközi piacokon?
– A turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat dönt Magyarországon, 2017-ben pedig minden idők legjobb turisztikai évét könyvelhettük el. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma alig maradt el a 12 milliótól, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig megközelítette a 30 milliós számot. Ez történelmi jelentőségű eredménynek számít. Magyarország növekedése meghaladja az uniós átlagot, az előző évben a szállásdíjbevételek összesen 115 százalékkal voltak magasabbak a 2010-es eredményhez viszonyítva. Nagyon fontosak ezek a mutatók, mert az iparág jelentősen hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A közvetett hatásokkal együtt az ágazat a teljes hazai GDP 10,3 százalékát adja. A tavaly elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030-ban pedig nem kevesebbet vállaltunk, mint azt, hogy 16 százalékra emeljük a GDP-hez való hozzájárulás mértékét.
– Vannak-e olyan felmérések, amelyek az egyes országok utazóinak hétköznapi vélekedését mutatják meg hazánkról ebben a kérdésben?
– Tavaly nyáron rendezte az ország a 17. Fina vizes világbajnokságot. Rengeteg külföldi érkezett, nemcsak Budapestre, hanem Balatonfüredre is. Megragadtuk a lehetőséget, és közvélemény-kutatást végeztünk, számos kérdésre voltunk kíváncsiak. Érdekelt minket, hogy mit gondolnak Budapestről, a szervezésről, mi okozott kellemes meglepetést, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire érzik biztonságban magukat nálunk. Az ügynökség közvélemény-kutatása ebben a kérdésben arra az eredményre jutott, hogy a megkérdezettek több mint a felének – egészen pontosan 57 százalékuknak – pozitívan változott a véleménye a biztonság érzékelése területén az események alatt. Összességében egy tízfokú skálán 8,84 pontra értékelték a biztonságot, ami kiemelkedőnek nevezhető.
– A szakmával való találkozásai során milyen visszajelzéseket kap?
– Nem csupán a számokat látjuk, hanem a mögöttük álló embereket is. Néhány hete járom az országot, és találkozom a turizmus területén dolgozó vállalkozókkal. Ezen a területen közvetlenül és közvetve több mint 400 ezer ember dolgozik, 400 ezer család megélhetését biztosítja a turizmus Magyarországon. Nekik nem mindegy, hogy egyik napról a másikra eltűnik-e az országból jelentősebb mennyiségű turista. A turizmus nem a gyors meggazdagodás biztos receptje, de egy család, amely például egy panziót üzemeltet, tisztesen megélhet a vállalkozásából. Végső soron ez a célunk, ezeket a családi vállalkozásokat szeretnénk elérni és segíteni.
– Mit mondanak a külföldi kollégái, milyen tapasztalatokról számolnak be a terrorizmus által sújtott európai országok turisztikai vezetői?
– A biztonság kérdése vitathatatlanul felértékelődött. Sok, korábban népszerű világvárosból maradoznak el a turisták egy-egy terrortámadás miatt. A World Travel Monitor felmérése szerint a nemzetközi utazók 45 százalékának vannak a biztonsággal kapcsolatos aggodalmai, viszont kétharmaduk továbbra is szeretne külföldre utazni, de csak olyan helyre, ahol ez nem kérdés. A legveszélyesebb desztinációkként elkönyvelt országok: Törökország, Egyiptom, Izrael, ezeket követi a Közel-Kelet, Franciaország, az Egyesült Államok és Thaiföld.
Fotós: Éberling András
– Ez visszaköszön a nyilvánosan elérhető nemzetközi statisztikákból is, ami arra enged következtetni, hogy az utazók tudatosan kerülték ezeket az országokat a terrorakciók után. Idézne néhány konkrét példát az érintett utazási piacokról?
– A 2015 és 2016 közötti adatok nagyon beszédesek. Egyiptomban 45 százalékos csökkenés volt tapasztalható, ami azt jelenti, hogy 9,1 millió helyett csupán ötmillió turista érkezett a terrortámadások után. Törökországban a számok azt mutatják, hogy 30 százalékkal kevesebb vendég volt: 36 millióról 25 millióra csökkent a számuk. Franciaországba három százalékkal kevesebb külföldi vendég érkezett, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt hárommilliós csökkenést könyvelhettek el. Összességében csak ebbe a három országba 17,6 millióan utaztak el kevesebben 2015 és 2016 között. Ha megnézzük a párizsi számokat, akkor azt látjuk, hogy a terrortámadások után, 2016-ban 1,5 millióval kevesebb turista fordult meg a francia fővárosban. A franciaországi turizmusban 2015 óta több mint 1,3 milliárd eurós kiesést okoztak a terrortámadások, a vendégéjszakák száma pedig az adatok szerint 10,8 százalékkal csökkent. Szinte a felére esett vissza a Párizsba érkező japán vendégek száma, miközben húsz százalékkal levesebb kínai és 35 százalékkal kevesebb orosz turista érkezett. Ebben az időszakban az ottani hotelek bevételei pedig 25 százalékkal csökkentek.
