Gyenge-közepes termésre számíthatnak azok a burgonyatermelők, akik nem öntözték az állományt. Paradox módon az aszály mellett némely területeken a sok eső okozott gondot, volt, ahol belvíz alá kerültek a burgonyaföldek, ami szintén visszafogta a terméseredményeket.
Az idén a burgonyabogárral is többeknek kellett megküzdeniük, a folyamatos kezelés ellenére is pusztították a lombozatot a kártevők.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NKA) körképe szerint a fent említett okok miatt ebben az évben egy hektárról kevesebb mint 24 tonnát tudnak betakarítani a gazdálkodók, szemben az optimálisnak tartott negyven tonnával.
Az NKA szerint fél évszázad alatt a tizedére csökkent a hazai burgonyatermesztés.
Míg 1960-ban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján mintegy hárommillió tonnát termelt az ország, addig 1992-re ez a mennyiség 1,2 millió tonnára csökkent, napjainkban pedig – a területalapú támogatási kérelmek szerint – csupán 200 ezer tonna a nagyüzemi burgonyatermelés.
A háztáji körülmények közt megtermelt burgonyával kiegészülve ez a mennyiség a hazai fogyasztás 75-80 százalékát fedezi, évente 22-28 ezer tonna import szorul az ország.
A legtöbb étkezési burgonya Franciaországból, Hollandiából és Szlovákiából érkezik, és jelentős a késztermékek behozatala is. A feldolgozott, fogyasztásra előkészített fagyasztott késztermékből 40-46 ezer tonnát importálunk.
Az agrárkamara szerint a piac egész éves ellátásához megfelelő minőségű és mennyiségű tárolóra lenne szükség. Ez a terület jócskán fejlesztésre szorul az ágazatban. Az öntözést is minél nagyobb területre ki kellene terjeszteni, ezzel biztosíthatók lennének a magasabb hozamok.
A magyar burgonya piaci pozíciójának erősítéséhez elengedhetetlen a termelői együttműködés is, ami nemcsak az árak ingadozását segítené mérsékelni, hanem a közös feldolgozás felé is vezethetne.
Az elmúlt években sikerült visszaszorítani a feketekereskedelmet, az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer nagymértékben kiszűrte az illegális szállítmányokat.
A szaktárca 2016-os lépése – amely szigorította az étkezési burgonya forgalomba hozatali szabályait –megtisztította a piacot, 2017-től pedig a burgonyatermelés is részesülhet a zöldségnövények termeléshez kötött támogatásából.
Sokkal több a kisgazdálkodó
Duplájára emelkedett a helyi termelői piacok száma az elmúlt öt évben, regisztrált kistermelőből pedig 2010 óta ötezer helyett 16 ezer dolgozik az országban – hívta fel a figyelmet tegnap Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a kenderesi I. Mezőgazdasági és Kistermelői Fesztiválon. Az államtitkár jelezte: a kormány célja, hogy támogassa és erősítse a kistermelőket. Ezt szolgálja többek között a hungarikumtörvény, a Magyar élelmiszerkönyv különleges minőségű és kézműves-élelmiszerekre vonatkozó irányelve, a Hagyományok – ízek – régiók program, valamint a helyi termelői piacok létrehozása.
