Megfelel a hazai iparstratégia célkitűzéseinek a magyar mezőgazdaság, mivel az ágazatban megvan a fejlődéshez szükséges technikai ismeret és szaktudás – hangsúlyozta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára a Magyar Turizmus (MT) Zrt. tegnapi szakmai konferenciáján. Emlékeztetett: az ország már most 120 százalékos önellátásra képes az alapvető élelmiszerekből, de ez az arány termelési potenciálunk ésszerű és fenntartható fejlesztésével 150 százalékra emelhető. Ezzel a magyar élelmiszer-termelés az európai piac fontos tényezőjévé válhat.
A termelés növelésének a vidéki élet, a helyben boldogulás megteremtésének szempontjából is nagy jelentősége van. Az iparstratégia fontos eleme, hogy ne az alapanyag-termelést, hanem a feldolgozott termékek arányát növeljük. Az államtitkár hozzátette: a kormány a versenyképes kisvállalkozások mellett a középvállalkozásokat is támogatja, hogy végrehajthassák a minőségi termék előállításához szükséges technológiai fejlesztéseket.
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság támogatásának nélkülözhetetlen eszköze a közösségi marketingtevékenység. Ennek lényege, hogy az együttműködésben részt vevő vállalkozások a hazai és a külföldi piacokon együttesen, közös arculattal lépjenek fel, jelenjenek meg termékeikkel, szolgáltatásaikkal.
Az államtitkár példaként említette, hogy az MT Zrt.-vel közösen indították 2013-ban a magyar sertéshús hosszú távú marketingtámogatását, amelyre eddig 670 millió forint kormányzati forrást használtak fel. A programra további 200 millió forint áll rendelkezésre a következő időszakban. A hazai tejtermékek fogyasztásának ösztönzésére 420 millió forintot fordít a kormány. Az ezzel kapcsolatos kampány tavaly kezdődött.
Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató-helyettese kiemelte: elkészült az új, 2016–2018 közötti nemzeti agrármarketing program. A megfogalmazott feladatok illeszkednek a korábban már elfogadott élelmiszeripari fejlesztési stratégiához, valamint a múlt évben elfogadott Közösségi agrármarketing kódexhez. A programra összesen mintegy hétmilliárd forintot különítettek el 2018-ig, részben európai uniós, részben pedig nemzeti forrásokból. A promóciós tevékenységben kiemelt helye lesz a húsnak, a tejtermékeknek, a halnak, a bioélelmiszereknek, a boroknak, a pálinkának, a gabonából készült élelmiszereknek és a méznek.