Eleget tett tegnap a piaci várakozásoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB): bár a kamatfeltételek a havi rendes kamatdöntő ülésen nem változtak, a monetáris tanács újabb, a piac működését a jövőben jelentős mértékben befolyásoló lépésekről döntött. Mint azt Nagy Márton, a jegybank alelnöke újságíróknak és pénzpiaci szakembereknek kifejtette, az MNB egyrészt új kamatcsereeszközt vezet be, továbbá megjelenik a piacon jelzáloglevél-vásárlóként.
Mindkét eszközzel kiemelt célja a monetáris irányítónak, hogy a bankrendszer a hosszú futamidejű forrásokra támaszkodjon a működésében, és egyúttal ez látszódjék meg az árazásában. Nagy kiemelte: a magyar banki piac egyedülálló az Európai Unióban a rögzített kamatozású – ennek megfelelően jóval mérsékeltebb kockázattal járó – hiteltermékek feláraiban. A mostani lépésekkel áttételesen erre is hatna a jegybank. Nagy kiemelte, hogy rendszerszintű, tartós átalakulásról van szó. A részletekről a jegybank decemberben egyeztet a hitelintézetekkel, ennek megfelelően lép életbe jövő év elején az új felállás.
– Az intézkedések hatására jelentősnek mondható hozamcsökkenés kezdődhet majd a 3 és 5 éves állampapír-piaci hozamok esetében, de a tízéves lejárat piacán is érzékelhető változás lehet – értékelte a bejelentett intézkedéseket Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője. – A folyamat egybecseng a jegybank korábban megfogalmazott céljaival: a rövid lejáratú hozamok után a hosszabb lejáratú hozamok leszorításán dolgoznak, ami jelentősen segítené a hosszú kamatperiódusú hitelek elterjedését, illetve megkönnyítené a váltást. Így nagymértékben csökkenne a rendszerszintű kamatkockázat – tette hozzá.
– Összességében elmondható, hogy mindkét intézkedés egyértelműen a hosszabb kamatok, illetve hozamok általánosan vett további csökkenésének irányába mutat, emellett a jegybank a jelzáloglevél-vásárlással célzottan a hosszabb távú hitelek kamatfixálását is el kívánja érni – áll Ürmössy Gergely és Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértőinek értékelésében.
– A mai döntés után fenntartjuk a korábbi várakozásainkat, miszerint mind a rövid kamatok, mind a hosszú hozamok csökkenésére is látunk még további teret. A három hónapos bankközi kamat akár negatív tartományba is kerülhet, míg a tízéves referenciahozam 2 százalékig eshet rövid távon. Továbbra sem várjuk a hazai kamatkörnyezet normalizációját 2019–2020 fordulója előtt – írták elemzésükben.