A falvak elnéptelenedésének megakadályozására a kormány emelni kívánja a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegét a kistelepüléseken. Így akár minimális önrésszel vagy a nélkül is lehetne ingatlant vásárolni az ötezer fő alatti községekben. Az ingatlanárak és a családos háztartások területi elhelyezkedésének figyelembevételével azonban további megkülönböztetésnek is volna létjogosultsága a csok esetében – hívta fel a figyelmet elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Eszerint a gyermeket nevelő családok főleg olyan területeken laknak, ahol jellemzően drágábbak az ingatlanok. Ez vélhetően azzal függ össze, hogy nekik fokozottan szükségük van infrastruktúrára, intézményekre, amelyek segítik a család mindennapos életét. A KSH korábbi, Miben élünk? című felmérése szerint a nagycsaládok csaknem fele Közép-Magyarországon (29 százalék) és az Észak-Alföldön (18 százalék) él.
Az adóhivatal adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérképéből kiderül, hogy a 2018 első felében eladott lakóingatlanok átlagára Közép-Magyarország községeiben és az Észak-Alföldön összességében 12,6-12,8 millió forint. Utóbbinál nagy a szórás településtípus szerint: a megyei jogú városokban 14,3 millió forint az átlagár, a kisebb városokban 8,9 millió, a községekben 5,1 millió.
A cél az, hogy többen vehessék igénybe a kedvezményt
Fotó: Bach Máté
Érdekes Nyugat-Dunántúl helyzete, ahol az országos átlagnál kevesebben vállalnak három vagy több gyermeket. E régióban az átlagár 15,3 millió forint, de – ellentétben a többi térséggel – a községekben átlagosan kétmillió forinttal többe, 17,5 millió forintba kerülnek a lakóingatlanok, mint a városokban.
– Annak érdekében, hogy a csok minél jobban elérje népesedéspolitikai célját, és minél többen igénybe tudják venni, érdemes volna regionálisan vagy településtípusonként tovább differenciálni – vélekedett a cég vezető elemzője, Valkó Dávid, aki szerint azon is el lehetne gondolkodni, hogy nem reális-e a támogatási összeget időről időre hozzáigazítani a régiók aktuális piaci áraihoz.
Virágzik a terület
A magyarországi ingatlanpiacról közölt cikket a The Financial Times című brit üzleti napilap fDi Magazine című kiadványa. Az MTI szemlézése szerint a külföldi közvetlen beruházásokkal foglalkozó, kéthavonta megjelenő magazin azt írja, évekig tartó stagnálás után virágzik a magyarországi piac, az árak emelkednek, jelentős a bővülés. A kereskedelmi ingatlanok piacán rekordmértékű, csaknem 1,78 milliárd euró volt a forgalom 2017-ben, a szobánkénti árbevétel növekedésének üteme meghaladja a többi jelentős fővárosét a közép- és kelet-európai térségben, élénk az irodapiac. A beruházók, például a Wing szerint a legnagyobb nehézséget a munkaerőhiány és az építőanyagárak emelkedése jelenti, előrelátó tervezéssel azonban ezen is felül tudtak kerekedni. A cikk kitér a Liget Budapest projektre, az egyik legambiciózusabb fejlesztésként említve azt. A projekt támogatói szerint 1,5 millió vendégéjszakát fog hozni a budapesti turizmusnak, több mint 11 ezer új munkahely jöhet létre általa, és az adóbevételeket is jelentős mértékben növelheti.
