Hat év alatt 51 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek Magyarországon, emellett a reálbérek is kimagasló ütemben, közel 32 százalékkal nőttek – közölte pénteken a Pénzügyminisztérium a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva. A tárca emlékeztetett: a kormányzat közszférában végrehajtott béremeléseinek, továbbá a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletének és a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően már 65 hónapja folyamatos a reálbér-emelkedés hazánkban.
A bérnövekedés folytatódását a 2019-es költségvetés is nagymértékben támogatja, hiszen a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet, ami a vállalkozásoknak további béremelésekre adhat mozgásteret. A közszférában is folytatódnak a bérfejlesztések, 2019-től tovább nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók, valamint az egészségügyi szakdolgozók fizetése, az önkormányzati köztisztviselők és a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bérrendezése is szerepel a tervek között, a költségvetés pedig fedezetet nyújt valamennyi, a korábbi években már megvalósult béremelési intézkedés továbbviteléhez is – ismertette a Pénzügyminisztérium.
Májusban bruttó 327,5 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, amely mintegy 10,9 százalékos emelkedés 2017 májusához képest a KSH adatai szerint. A nettó kereset 217,8 ezer forint volt az év ötödik hónapjában, a családi adókedvezménnyel számolt összeg pedig 226,3 ezer forint. A január és május közötti időszak átlaga bruttó 323,4 ezer forint, a nettó összeg 215 ezer forint volt, a családi adókedvezményben érintetteké pedig 223,6 ezer forint.
Az év ötödik hónapjában a várakozások szerint emelkedtek a keresetek, ami a 2,8 százalékos májusi infláció mellett 7,9 százalékos reálbér-növekedést eredményezett – közölte Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője az év további részében – a tavalyi magas bázis miatt – némileg lassabb keresetemelkedésre számít, azonban a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki, így éves átlagban 10,8 százalékos bruttó emelkedés várható.
Az elemző kiemelte: nem okozhat versenyképességi problémát a nemzetgazdaságban a bérfelzárkózás, mivel a bérköltségek 1,7 százalékkal lassabban, 9 százalékkal emelkedtek, köszönhetően a munkaadói járulék mérséklésének. Mivel a szociális hozzájárulási adó 2022-ig évente további 2-2 százalékponttal csökken, a nominális GDP-növekedés a következő években 7 százalék körül alakulhat, a következő években tartható a 8,5-9 százalék körüli bérdinamika, így a reálbérek is mintegy 5,5-6 százalékkal nőhetnek.
Suppan Gergely szerint a fokozódó munkaerőhiány miatt, ami az egész térségre jellemző, akár erősebb is lehet a bérdinamika, így gyorsulhat a hazai és kelet-közép-európai bérek felzárkózása a nyugati bérekhez. A termelékenység növekedése azonban elengedhetetlen, amit nemcsak a bérek növekedése, hanem a munkaerőhiány is kikényszerít, a vásárlóerő növekedése pedig lehetővé teszi a fogyasztás és a lakossági beruházások tartós dinamikáját. Így a belföldre termelő és szolgáltató vállalkozások árbevételének gyors emelkedése is folytatódhat, ami a létszám bővítése nélkül növelheti az egy alkalmazottra jutó árbevételt, egyúttal a termelékenységet és a hatékonyságot.
Továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenységekben lehetett elérni májusban a legmagasabb bruttó átlagkeresetet, 610,8 ezer forintot, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén voltak a legalacsonyabbak a keresetek, átlagosan bruttó 208,1 ezer forint.