Mindössze kétórás kiesést jelentene a kiskereskedelmi értékesítésben december 24-én, ha a mostani 14 óra helyett már délben véget érne az áruházi dolgozók munkaideje. Ez a lépés az élelmiszerüzletekben éreztetheti jobban a hatását, az iparcikkpiacon a karácsonyi szezon egészében várható magas forgalom mellett elenyésző lehet azon boltok száma, amelyek veszteségként élhetik meg a szentestére tervezett korai zárást – mondta a Magyar Időknek az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György megerősítette: a legfrissebb, szeptemberről szóló, illetve az első kilenc hónapot összegző statisztikák alapján a kiskereskedelem forgalma az év végére várhatóan meghaladja a tavalyi növekedést.
A Központi Statisztikai Hivatal tegnap azt közölte: szeptemberben a boltokban eladott áruk mennyisége tavalyhoz képest 5,1 százalékkal nőtt, míg az első kilenc hónapban éves szinten ötszázalékos a bővülés. A kilencedik hónapban az élelmiszerüzletek eladásai az előző havi 2,8 százalékról felgyorsultak 3,9 százalékra, míg éves összevetésben eddig 2,8 százalék a bővülés. Az iparcikkek eladása pedig éves szinten 5,4 százalékkal ugrott meg.
Vámos György elmondta, hogy az áruházak decemberben bonyolítják éves forgalmuk 20 százalékát, amelynek mértéke becsléseik szerint idén meghaladja a tavalyit mind az élelmiszerek, mind az ajándékba vásárolt tartós cikkek piacán. Az OKSZ úgy számol, hogy megközelítheti az ötvenmilliárd forintot az az összeg, amellyel nőni fog a családok fogyasztása karácsony előtt. Ez alapján a főtitkár úgy véli: nem lenne szerencsés hamarabb bezárni a boltokat szenteste napján, ilyenkor ugyanis sokan szerzik be a friss élelmiszereket, és olyanok is akadnak, akik december 24-én rohamozzák meg az üzleteket.
– Igaz, hogy már tavaly sem nyitott ki az összes, tartós fogyasztási eszközt, különféle iparcikkeket kínáló üzlet szenteste napján, számukra nem okoz kiesést a korai zárás – ismerte el a főtitkár.
A lapunk birtokában lévő, 2015. évi online pénztárgépek adatai szerint – amelyek a kiskereskedők mellett a kasszahasználatra kötelezett más szolgáltatók eredményeit is mutatják – már a múlt évben sem december 24-én volt a legjelentősebb a vásárlók költekezése, hanem az azt megelőző napokban. Szenteste napjára a heti értékesítés 11 százaléka jutott tavaly, míg a karácsony előtti hét többi napján a forgalom 25-28 százalékát bonyolították az üzletek, vagyis a jelentősebb bevételeket ekkor érték el az áruházak. A vásárlói szokások alapján ez idén is vélhetően így lesz.
– Szakértői elemzések alapján szakszervezetünk határozottan kijelenti, hogy a jelenlegi forgalom mellett a nagy cégeknek van lehetőségük oly mértékű, legalább 25-30 százalékos béremelésekre, amelyek megoldást jelenthetnek az ágazatban kialakult munkaerőhiányra. Mivel a nemzetközi cégek önerőből is rendelkeznek annyi tőkével, hogy a zsebükbe nyúlhassanak, a járulékcsökkentést feltételül szabni, csupán a kormánytól várni a segítséget álságos megoldás. A növekvő forgalomban bőven futná a munkavállalók helyzetének javítására, az üres álláshelyek feltöltésére – jelentette ki Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.
– Már 39 hónapja folyamatosan emelkedik a forgalom – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán. Marczinkó Zoltán megjegyezte, hogy az olyan kormányzati intézkedések, mint a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése, illetve az alacsony inflációs környezet, az eladások további növekedését vetítik előre. Így vélekednek az elemzők is: szerintük a stabil bővülést főként a reálbérek és a fogyasztói bizalom növekedése, a foglalkoztatás emelkedése alapozza meg.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint jövőre is ösztönözheti a bővülést, hogy fennmaradhat a nominális bérnövekedés idei üteme. Emellett a kormány támogató lépéseket tehet a belső kereslet erősítésére, ha a költségvetésben adódik erre tér – jegyezte meg az elemző. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a bolti forgalom növekedését a lakástámogatások kiterjesztése, illetve az is támogatja, hogy csökkennek a referencia-kamatlábakhoz rögzített hitelek törlesztőrészletei. Eközben az Eurostat azt közölte, hogy szeptemberben az euróövezetben és az EU-ban egyaránt csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző havihoz képest.