Sikeresen teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozása a kis- és középvállalati (kkv-) hitelezés bővülésében tavaly. A kkv-hitelezés 8, az egyéni vállalkozásokkal együtt közel 12 százalékkal nőtt 2016-ban – mondta a Magyar Időknek Fábián Gergely, a jegybank igazgatója. Az MNB márciusban befejeződő növekedési hitelprogramjának (nhp) részeként a múlt év elejétől 526 milliárd forinthoz jutottak a hazai cégek kedvezményes kamatfeltételekkel. A jegybank Fábián Gergely elmondása szerint azzal számol, hogy a program végéig közel teljes lesz az nhp keretének kihasználtsága. Az MNB programja, amit a vállalati hitelezés zsugorodásának megállítására indított, jelenleg harmadik, kivezető szakaszában van.
Az MNB többször jelezte, hogy az nhp az elmúlt évek gazdasági növekedésének egyik legfontosabb hajtóereje volt, 2013-as elindítása óta összességében közel 2600 milliárd forintot juttatott el 38 ezer vállalkozásnak, ami átlagosan évi 0,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Nem volt ez másként tavaly sem. Fábián elmondása alapján 2016-ban a gazdasági növekedés szempontjából négy pillér volt meghatározó: az EU-források felhasználása, a költségvetés szerepe, a lakáspiac élénkülése, valamint a kis- és középvállalkozási szegmens hitelfordulata. – Az MNB elvégezte a házi feladatát, 2016-ban több mint fél százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez a növekedéstámogató program (ntp) segítségével, amelynek az nhp kivezető szakasza mellett a piaci hitelezést ösztönző piaci hitelprogram volt a pillére – mondta.
Fábián szerint a tavalyi már az átmenet éve volt, amikor a jegybank újabb piaci hitelprogramja (php) egyre nagyobb szerephez jutott, élénkült a piaci alapú hitelezés, miközben az nhp súlya csökkent. Elmondta: a piaci alapú vállalatihitel-kamatok nagyban függnek az egyes vállalatok kockázati megítélésétől, azonban mostanra jóval kedvezőbbek lettek a feltételek. Pár éve még négyszázalékos alapkamat volt, ez mostanra már az egy százalékot se éri el, sőt, az MNB által jelenleg kiemelt fontosságúnak tartott bankközi kamat még alacsonyabban, 0,3 százalék környékén van. Ilyen feltételekkel a hitelezhető cégek számára nem várható érdemi eltérés az nhp, illetve a piaci alapon elérhető hitelek között.
Az MNB bizakodó, hogy fenntartható marad a gazdaság stabil növekedéséhez szükséges 5-10 százalék közötti kkv-hitelbővülés idén is. Ezt támogatja az is, hogy a bankok sikerrel teljesítik korábbi vállalásaikat. A márciusban megjelenő adatok Fábián elmondása szerint azt mutathatják, hogy a hazai bankrendszernek a kezdeti aggodalmakat követően sikerült teljesíteni azokat a többlethitelezési vállalásokat, amelyeket a piaci hitelprogram keretében tettek.
A kockázatok kezelése és a kisebb vagy fiatalabb vállalatok hitelhez jutásának érdekében az MNB továbbra is szorgalmazza a garanciaszervezetek nagyobb szerephez jutását. Fábián szerint külön örvendetes, hogy várhatóan hamarosan elérhető lesz az úgynevezett portfóliógarancia-termék. Ennek lényege, hogy az egyes bankok egy nagyobb keret terhére vehetnek igénybe kezességet, ők választhatják ki a cégeket, amelyeknek a partner garanciaszervezet segítségével hitelt nyújtanak; ez rengeteg papírmunkát kiiktat a folyamatból, ami az érintettek szerint gyakran visszatartó erő.
Fábián szintén üdvözlendőnek tartotta, hogy látványosan beindult a bankok rossz, nem teljesítő hitelállományainak piaci kereskedése, de azt látni kell, hogy megkésve jött, és bőven van még teendő. A jegybank már évek óta a vállalati hitelezést, egyúttal a gazdasági növekedést visszafogó tényezőnek tartja a bankrendszer ragaszkodását bedőlt hitelállományához. Fábián emlékeztetett: nagyjából nyolc év telt el anélkül, hogy érdemi lépéseket tettek volna a hitelintézetek, hogy ezt a kérdést kezeljék.