Napirenden van az uniós munkavállalás megreformálása, a holland elnökség a kiküldetés szabályain kíván változtatni. A jelenlegi – nem végleges – tervezet szerint azonos munkáért azonos bérezést kellene fizetni a fogadó országban, azonban ez versenyhátrányt okozhat a keleti tagállamoknak. Korábban a fideszes európai parlamenti képviselők már elhatárolódtak a tervezettől, a szakma keveset tud a formálódó szabályozásról.
Egyelőre még tárgyalja az Európai Ügyek Bizottsága a kiküldetésre vonatkozó új szabályozással kapcsolatos javaslatokat, a végleges szövegig még sok módosítás várható, azonban a cégeknek fel kell készülniük a változásra – figyelmeztettek a lapunk által megkérdezett szakértők. A jelenlegi tervezet alapelve, hogy egyenlő munkáért egyenlő bérezést kapjanak a kiküldött munkavállalók az összes uniós tagállamban, azonban a gazdasági fejlettségben, valamint a bérezésben tapasztalható különbségek miatt az intézkedésnek – jelenlegi formájában – versenytorzító hatása lehet. A tervezet egyelőre azt is tartalmazza, hogy az egyenlő bérezést kétéves kiküldetési időn túl kéne alkalmazni. Az azonban nem egyértelmű, hogy a fogadó vagy a küldő országban kellene-e járulékot, társadalombiztosítást fizetni.
Látványos gazdasági és bérkülönbség tapasztalható az Európai Unió tagországai között
Ha egy magyar munkavállaló nyugat-európai országba kap kiküldetést, akkor a fogadó országban jóval magasabb minimálbért kellene megkapnia, azonban a küldőnek, tehát magyar cégnek kellene kompenzálnia a bérkülönbséget. Németországban korábban már megpróbálták bevezetni, hogy az oda küldött dolgozó a helyi minimálbért kapja, azonban ez rendkívül nagy feszültséget okozott a hazai cégeknél. Ugyanakkor hátrányosan nem lehet eljárni, tehát abban az esetben, ha nyugat-európai tagállamból kelet-európai tagállamba küld munkavállalót a cég, akkor már nem adható a keleti, alacsonyabb minimálbér, ez szintén kérdésessé teszi a javaslat jelenlegi, még korántsem végleges szövegét, mivel meg kell határozni, hogy ebben az esetben ki nyújthat kompenzációt.
Fontos, hogy nem szabad véglegesnek tekinteni a tervezetet, azonban a cégeknek érdemes már most felkészülniük, eltérniük a korábban megszokott kiküldetési struktúráiktól, mert egy meglehetősen nagy horderejű változásról lesz szó, és a legkisebb módosítás is komoly következményekkel járhat. Magyarország mellett a kelet-európai, valamint a balti államok is elküldték javaslataikat az Európai Bizottságnak, a tárgyalások folyamatosak.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke kérdésünkre arra figyelmeztetett: a tervezetet egyelőre meglehetősen kevés szereplő ismeri. Abban az esetben, ha a kelet-európai munkavállalóknak a nyugati bérük után szintén a nyugati tagállamban kellene adózniuk, társadalombiztosítást fizetniük, akkor sokan járnának rosszul. Egyrészt csökkenne a magyar társadalombiztosítási bevétel, másrészt ugyan a kiküldött munkavállaló többet keres, de arányaiban több adót is kell befizetnie a fogadó állam kasszájába.
