Nyugati mintára nem csupán a parkolóhelyek száma alapján, hanem annak függvényében is fizethetnek környezetterhelési hozzájárulást az áruházláncok a jövőben, hogy végeznek-e kiszállító szolgáltatást. A házhoz rendelhető napi bevásárlások számának jelentős növekedése a közúti járműforgalmat is erősen megterheli, így a környezetet károsítja. A szakmai konzultáció előtt álló egyik javaslat szerint a hozzájárulásként fizetendő díj a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek éves árbevételének meghatározott százaléka lenne.
A Magyar Idők úgy értesült, ez az elképzelés is napirendre kerülhet a Nemzetgazdasági Minisztériumban ma kezdődő többnapos egyeztetéseken, amelyeket a Miniszterelnökséggel közösen kidolgozott kereskedelempolitikai javaslatcsomag kapcsán tartanak.
A zöldfelület védelme fontosabb az üzleti érdekeknél – ezt a bíróság is kimondta korábban
Emlékezetes, hogy a kormány a múlt héten bejelentette: egy átfogó ágazati vizsgálat eredményeként a jövőben új szabályozások válhatnak szükségessé a kiskereskedelemben, amelyek a fogyasztó- és környezetvédelmet, az élelmiszer-biztonságot, továbbá a munkavállalókat érinthetik. Az elmúlt hónapokban az EU 27 országában vizsgálták meg, hogy ezen a területen milyen nemzetközi példák működhetnek például a természetes környezet védelme érdekében. Ahogy azt Lázár János kancelláriaminiszter elmondta, vannak olyan országok, ahol környezetterhelési díjat kell fizetni, ha egy beruházó vállalat nem vállalja a zöldítést. A jövőben itthon is célzottan bevonnák az áruházláncokat az általuk okozott környezeti károk helyreállításába.
– Átlag 50-60 kilométeres vonzáskörzetük miatt a nagyobb bevásárlóközpontok jelentős környezeti terhet rónak az egész országra, ezért teljesen helyénvaló, hogy a jogalkotó végre megkövetelje a vállalatoktól, hogy tartsák be az előírásokat és valamilyen módon járuljanak hozzá a zöldfelületek helyreállításához, illetve megőrzéséhez – jelentette ki az elképzelésről a Magyar Időknek Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. A természetvédelmi mérnök kiemelte: a cégek már most is jogsértők.
– A rendezési tervekben az építési engedélyeztetésekkor előírják a kötelező fásítást a parkolóépítések során, de az áruházláncok ezeket az előírásokat gyakran kikerülik – mondta Lenkei Péter. Országszerte jellemző például, hogy az autómegállók mellé meghatározott számban ültetett fákat utóbb nem gondozzák, hagyják elszáradni, és bár kötelező lenne, később sem pótolják azokat. Több esetben előfordult az is, hogy az üzlet nyitása után néhány évvel a szabályok ellenére kiirtották az ültetett fákat, és a helyükön újabb parkolókat létesítettek. Ez a budakalászi Auchan- (korábban Cora-) áruháznál is megtörtént – jelezte a Levegő Munkacsoport képviselője.
A szervezet az évek során számtalanszor próbált fellépni a hipermarketek, plázák építkezései ellen, tanulmányokban mutatták be a borítékolható káros környezeti hatásokat az eltűnő zöldfelületek, a megnövekedő autós forgalom következtében. – A kilencvenes évek végén például pert indítottunk a budaörsi Auchan-áruház beruházása miatt.
A Legfelsőbb Bíróság a perben ki is mondta, hogy a környezet veszélyeztetése esetén a gazdasági érdekek nem mérlegelhetők, vagyis a zöldfelület védelme, a terhelés csökkentése sokkal fontosabb, mint az adott vállalat üzleti szempontjai – jelezte az irodavezető, említve a kőbányai Köki Terminál beruházását is, amelynek a környezetvédelmi engedélyét szervezetük többször megfellebbezte. Szerintük ugyanis a látogatottság és a vásárlóerő szempontjából előre lehetett látni a pláza sikertelenségét, miközben az építkezések miatt egy kisebb erdőt pusztítottak el a fővárosban. – Ezeknek a betonmonstrumoknak az építését csak úgy lenne szabad megengedni, hogy előírják: az építtető külön fizessen be pénzt egy alapba abból a célból, hogy a majdani bontáskor vissza tudják állítani a zöldfelületet, különben ez soha nem történik meg – jegyezte meg a környezetvédő. Szerinte érdemes lenne átfésülni az építési szabályokat is, több nyugati példa van ugyanis a környezetkímélő, korszerű városfejlesztésre, illetve a vállalatok felelős szerepvállalására ebben a kérdésben.
Mint mondta, az önkormányzatoknak kevés pénzük van a zöldfelületek gondozására, helyreállítására, ezért is szükségszerű megoldás, hogy abból a haszonból, amit a vásárlók a nagy üzletek kasszájában hagynak, az üzemeltető vállalatok járuljanak hozzá a környezetterhelés csökkentéséhez. Lenkei Péter hangsúlyozta azt is, hogy alapvető, miszerint a nagy alapterületű boltokat üzemeltető cégeknek meg kell téríteniük az általuk gerjesztett környezeti károkat, hiszen a tevékenységükből származó hasznot úgy érik el, hogy annak káros hatásait ráterhelik a társadalom valamennyi tagjára.
